E pillanatban az általam felkeresett 2584 csillagpár éppen 99 névkód között
oszlik meg, de századiknak nyugodtan ide sorolható a Mihajlov katalógus:
két olyan kettőst észleltem belőle, amelyek a WDS-ből hiányoznak. Az
utóbbi hetekben, az anonim kettőseim rendezésekor nyolccal gyarapodott a katalogizálók
száma úgy, hogy a megfigyelt WAL párok tíz darabja egyből az élmezőnybe
juttatta ezt az egzotikus csoportot: ennek okára a továbbiakban egyszerű
magyarázatot adok.
Åke A. E. Wallenquist Fotó: Bertil Pettersson |
Tartalomjegyzék gyanánt összeállítottam egy táblázatot a többszörös rendszer főpárjának nevével:
Koordináta (2000.0) |
Név |
Komp. |
PA |
Szögtáv. |
Észl. éve | Megj. |
---|---|---|---|---|---|---|
02506+5554 | SHJ 34 | Ai | 35 | 65,0 | 1998 | WDS |
03446+3210 | STF 439 | ABXd | 295 | 45,0 | 1998 | WDS |
04069+3327 | STT 71 | Ad | 345 | 80,0 | 1991 | WDS |
05159+3426 | ES 170 | Ac | 300 | 40,0 | 1987 | WDS |
09387+1047 | STT 204 | Ac | 80 | 80,0 | 1985 | WDS |
11098+6321 | H 106 | Ac | 170 | 80,0 | 1989 | WDS |
14200+6747 | STF 1840 | Ac | 235 | 100,0 | 1983 | WDS |
19052+4955 | ES | Ac | 25 | 90,0 | 1988 | WDS |
19159+2727 | STT 371 | Ad | 10 | 47,5 | 1983 | WDS |
20051+3828 | BU | Ac | 195 | 40,0 | 1990 | WDS |
Nézzük ezek után az anonimként észlelt kettősök leírásait időrendi
sorrendben! (A szöveghűség kedvéért az észlelőnaplóval egyezően itt az eredeti
- esetenként görög betűs - kettősneveket használom.)
1983. május 20. A Kis Göncölben kezdtem a megfigyelést, mivel a csillagképről Szentmártoni Béla által összeállított olyan listával rendelkeztem, amely az összes amatőr kettőst tartalmazta. "Σ 1840 UMi, 75x: szép, nagyon egyenlőtlen pár PA 225o-kal. Ugyanilyen halvány csillag 100"-re PA 235 felé." A megfigyelés az Albireoban közlésre került.
1983. szeptember 5. Az este jónak ígérkezett: 8-9 közötti nyugodtság mellett
kísérletet tettem a Déli Korona γ jelzésű
kettősével deleléskor, de a fényes csillag nem bomlott. Kárpótolt viszont
Otto Struve egyik nagyon szoros kettőse a Lant csillagképben, amelyet Couteau
könyvének katalógus függelékéből ismertem. "OΣ 371 Lyr, 220x: csodálatos trió:
a főcsillag közel egyenlő 7,5-8 közötti nagyon
szoros pár (1"-en belül lehet) érintkező koronggal, esetenként hajszálnyi
réssel, PA 155-160o-kal. A C komponens széles, 9m körüli PA 267 felé.
140x: AC távolságra PA 10 felé 10m körüli csillag."
A leírás magyarázatot ad a becslésnél szokatlan 47,5"-es szögtávolság adatra.
Az észlelés szintén az Albireoban jelent meg.
Akkoriban ifjú - bár inkább kezdő! - titánként igyekeztem a déli irányban jó kilátást biztosító
állandó észlelőhelyemről egy-egy alacsony deklinációjú kettőst is becserkészni:
ez este a Mikroszkóp csillagkép α-ja nem volt nehéz zsákmány,
de más alkalmakkor további párokat is megfigyeltem eme déli konstellációban.
1985. május 18. A felhők estére eloszlottak,
közepes ég lett. A szürkületben megnéztem a Szaturnuszt: "a gyűrű egészen
nyitott, a bolygókorong déli pólusa nem látszik a gyűrű felett. A Titán nyugaton."
Az Albireo 121. számában megjelent az Oroszlán csillagkép kettőseiről egy lista, ebből észleltem nyolcat; éjfélkor
a lassan erősödő szélben két szűz-beli galaxis felkeresésével és leírásával
Papp Sanyi barátom felé is tettem egy gesztust, aki a mély-ég rovat vezetője
volt akkoriban. "OΣ 204 Leo, 90x: az előzőnél (3 Leo) sokkal nehezebb kettős.
Standard szögtávolság, 6,5/10,5 fényesség, PA 110o. Van egy 70"-90" távolságban,
PA 80 irányban levő 9m-s követő csillaga." A megfigyelés a Meteorban 1984
őszén indult kettősrovathoz lett beküldve, de publikálására eddig nem került sor.
1987. február 23., 26. A február hónap
a Szekeres csillagkép Flamsteed szerinti 14, 16, 18 számú csillagai és az
AE Aur változó körüli bogarászással telt el: négy este voltam kint a távcsővel.
A problémát az okozta, hogy a Coeli kettőskatalógusa az AE Aur-t 8,4"-es párként adta meg 10m-s
társsal: ennek észlelése nem jelenthet problémát egyetlen valamire való műszernek
sem, ezért nem értettem a dogot. A kettősnek a WDS szerint egyetlen mérése
van Scheinertől, 1895-ből; a fenti körülményeket figyelembe véve joggal feltételezhető,
hogy valamilyen tévedésről, hibáról lehet szó. Ezt a WDS és a fényes csillagok
Yale katalógusa is megjegyzi. Igaz, éppen Wallenquist jelzett egy további
társat 30"-re PA 260 felé (WAL 37 AC), amit szintén nem erősített meg soha
senki. A társ fényessége nem ismert, de az egyik katalógusban változóként van jelölve.
Node térjünk vissza a létező párokra: az Espin 170 az előbbitől ÉNy-i irányban 8'-re található.
23-án ezt jegyeztem fel róla:
VGy 137 Aur, 90x: 8m-s főcsillag - | PA 15-20o | 12" | 10m |
300o | 40" | 10,5m | |
205o | 60-70" | 10,5m |
1988. július 9. Az este első megfigyelése: "VGy
160 Dra (19039+4950 - 1950.0): a fényes, drappos csillag mellett 90x-essel
társ nem látható (csillagászati szürkület!). 280x: PA 25-30 felé kb. 1,5'-re
10m körüli csillag, megfelelő diffrakciós kép mellett."
A katalogizált párt Berente Béla a Sky katalógusban Espin párként azonosította
(később a 2673. sorszámot kapta); a fényes főcsillagtól 12"-re van a 12m-s kísérő,
kedvezőbb körülmények között talán meglátható lenne a 20 centis Newtonnal.
1989. május 5. Az Oroszlán csillagképből a Nagy Medvébe ugorva
W. Herschel egy kettősével kezdtem, ami kicsit furcsa számomra, mert relatíve halvány pár,
különösen a társ az. "H IV 106 UMa, 45x: látványos pár egy harmadik csillaggal nyílt,
karcsú háromszöget alkotva: a 7,5m fényes főcsillagtól PA 125-130 felé 15"-20"
szögtávolságra 10,5m
körüli társ, EL-sal könnyen látszik és mutatós. A harmadik kísérő PA 170
felé kb. 4x-es távolságban, azonos fényességű, de a nagyobb távolság miatt
természetesen jelentősen könnyebben látszik." Az észlelés a Meteor kettősrovatában megjelent.
1990. július 31., augusztus 5. A Chaple-ívvel
együtt került megfigyelésre VGy 217-ként, mint négy csillagból álló rendszer,
és csak néhány évvel később váltak ismertté számomra a főpár katalógusadatai
a WDS segítségével. Több, mint tíz évet kellett várni arra, hogy az AC pár hivatalossá váljon,
de a legtávolabbi és legfényesebb tag továbbra is anonim. A megfigyelést már ismertettem a honlapomon;
az érdeklődők ide kattintva olvashatják el.
1991. január 6. Ez a januári este a csillagászat szempontjából nem volt szerencsés, mert egy pár megfigyelése után beködösödött, és így abbahagytam a tevékenykedést. "OΣ 71 Per, 45x: a szürkületben még kissé nehezen látszik a 6,5m-s kékesfehér főcsillag mellett egy kísérő PA 345 felé kb. 80"-re. Fényessége kb. 9m-10m. 90x: nincs változás. 280x: tejfölös, rossz képalkotás! 220x: tűrhető leképezés mellett EL-sal látszik egy kísérő az előzőnek kb. 2/3-nyi távolságával PA 120 felé. Még mindig nincs teljesen sötét, így fényességét 11m-12m körülire saccolom. Hasonló, talán árnyalatnyit fényesebb csillag látszik PA 65 felé kb. 3'-re. A főcsillag további bontása irreális!" A megfigyelés közlésre került a kettősrovatban.
1998. február 7. Egész este a Perzeusz csillagképben észleltem,
Barlow kétszerezővel, ami a fókuszt 2250 mm-re növelte.
"Σ 439 Per, 97x: a Σ 437-nél majd' kétszer nagyobb szögtávolságú,
egyenlőtlenebb pár 8,5m és 9,5m fényességekkel, PA 40 (UT 17:50)."
A feljegyzett időpontnak az ad jelentőséget, hogy ezután álltam át a Holdra, mivel
elfedte a SAO 95703 sz. csillagot. Sajnos a jelenséget 135-szörös nagyítással
nem sikerült megfigyelnem, mert a holdfény - vagy egyéb reflexió - miatt
a csillagot nem láttam (fél órával korábban igen). Visszatérve a kettőscsillagokhoz, először az ο Persein
próbáltam ki a kétszerező adta lehetőségeket: 600-szorosig (!) növeltem a
nagyítást - talán hihetetlen, de szeparált diffrakciós gyűrűket jegyeztem
fel -, azonban az 1" távolságban lévő, de 4,5m-val
halványabb társat nem sikerült megpillantani. Pedig a légköri körülmények
abban az értelemben is kedvezőek voltak, hogy a csillag zenittávolsága 14o
volt. Mivel a Σ 439 főpárja β 880 néven nagyon szoros kettős (1978-ban 0,6"),
visszatértem rá, de a felbontás helyett kénytelen voltam egy anonim társsal
megelégedni: "Σ 439 Per, 600x: a főcsillag nem bontott, halványsága
miatt nem is tökéletesen éles. További kísérő a "C" kétszeres távolságára
PA 295-300 irányban, kb. 11m-s lehet."
A közkedvelt Guide programot 1995. óta használom; akkor a 4. verzió volt
forgalomban. A 7-én készült LM vázlat és a Guide által mutatott környezet
olyannyira eltért, hogy 18-án egy pontosabb rajzot készítettem a 63-szoros
nagyítást adó szálkeresztes okulárom segítségével. Ennek - és a Guide adatállományai
bogarászásának - alapján feljegyeztem, hogy "a
számítógépen szereplő PPM 68744 és SAO 56680 az adott pozícióban és fényességgel
nem létezik! A csillag nem oda "rajzolódik", ahova a koordinátája szerint
kellene!!" Ez a hiba a 6. verziónál már nem áll fenn.
1998.október 26. A 4m-s η Persei öt komponensből álló rendszere W. Struve, South és J. Herschel, valamint Ward neve alatt szerepelt eddig a WDS-ben, ehhez jön hozzá Wallenquist párja, a WAL 19. Természetesen akárhány, egyre távolabbi kísérőt meg lehet figyelni és le lehet írni, de az általam észlelt további három tag közelebb, illetve ugyanolyan távol van a főcsillaghoz, mint a legtávolabbi E komponens. Az észlelőnaplómban a következő feljegyzés található a rendszerről: "η Per, 66x: a nagyon fényes, sötétsárga csillag mellett eléggé távol látszik a 8,5m-s társ PA 295 irányban. 90x: a bő kétszeres távolságban lévő C komponens megpillantásához EL kell, fényessége 10,5m, PA265o. PA 285 felé kb. 120"-re szintén 10,5m-s, de valamivel könnyebben látszó, és PA 10-15 felé talán ettől valamivel közelebb 10m-s kísérők a főcsillaggal majdnem szabályos egyenlő oldalú háromszöget alkotnak. PA 125 felé van egy 10,5m-11m-s kísérő és kb. 4'-re PA 280 felé van egy 8m-8,5m-s csillag. 220x: a fentebb leírt komponensek sokkal könnyebbek. A PA 10o-15o-os társ távolságának 60%-ára újabb 11m-s kísérő tűnik fel kb. 35o felé. A C komponens mellett nagyon nehezen, csak a kettősség ismeretében vizsgálható halvány, homályos társ pislog PA 120o irányban, kb. 5" távolságban. (UT 20:50)" A megfigyelést már közreadtam a Meteor 1999-es évfolyamában megjelent első sorozatomnak abban a részében, ahol James South kettőseit ismertettem, de ott nem idéztem szó szerint a leírást, és nem az anonim komponensekre helyeztem a hangsúlyt. Érdekes kérdés, hogy a 4' távolságban lévő E tag miért nem észlelhető: a WDS két régi mérést jelez fényességadat nélkül, és megjegyzést sem fűz a bejegyzéshez. Ha csak egy mérés lenne, akkor megkockáztatnám, hogy valamilyen okból hibás a 205o-os pozíciószög...
Vaskút, 2005.07.25.