Anonim észlelések II.

Wallenquist kettőscsillagai

E pillanatban az általam felkeresett 2584 csillagpár éppen 99 névkód között oszlik meg, de századiknak nyugodtan ide sorolható a Mihajlov katalógus: két olyan kettőst észleltem belőle, amelyek a WDS-ből hiányoznak. Az utóbbi hetekben, az anonim kettőseim rendezésekor nyolccal gyarapodott a kata­logi­zálók száma úgy, hogy a megfigyelt WAL párok tíz darabja egyből az élmezőnybe juttatta ezt az egzotikus csoportot: ennek okára a továbbiakban egyszerű magyarázatot adok.

Åke A. E. Wallenquist Fotó: Bertil Pettersson

Åke Anders Edvard Wallenquist svéd csillagász és ismeretterjesztő szakíró, az Uppsalai egyetem professzora és Csillagászati Obszer­vatóriumának igazgatója 1904-től 1994-ig élt. Nem kimondottan kettős­csillag felfedező: mindössze három önálló rendszer viseli nevét a déli égbolton, melyeket az 1930-as években, indonéziai munkája során talált. A negyvenes években kettős és többszörös rendszerek speciális vizsgálata során további 146, már ismert párnál jegyzett fel új kompo­nenseket. Eredményeit az Uppsalai egyetem kiadványaiban tette közzé, amelyek természe­tesen számomra nem hozzáfér­hetőek, ezért csak a WDS-ben olvasható adatok alapján feltéte­lezem, hogy nem mikro­méterrel dolgozott. Ugyanis a Wallenquist-párok 1944-es dátumú szög­távolság és pozíci­ószög adatai tíz ill öt egészre kerekítettek, de fényesség adatuk sincsen! A szeparáció tartománya 20"-120" közötti, ami megmagyarázza, hogy az általam észlelt távolabbi kísérők miért éppen ebben a kollekcióban találtak "keresztapára". A széles párok 2002-ben kerültek bele a WDS-be, a fentebb említett első három kivételével.

Tartalomjegyzék gyanánt össze­állítottam egy táblázatot a többszörös rendszer főpárjának nevével:

Koordináta (2000.0)	Név	Komp.	PA	Szögtáv.	Észl. éve	Megj.
02506+5554	SHJ 34	Ai	35	65,0	1998	WDS
03446+3210	STF 439	ABXd	295	45,0	1998	WDS
04069+3327	STT 71	Ad	345	80,0	1991	WDS
05159+3426	ES 170	Ac	300	40,0	1987	WDS
09387+1047	STT 204	Ac	80	80,0	1985	WDS
11098+6321	H 106	Ac	170	80,0	1989	WDS
14200+6747	STF 1840	Ac	235	100,0	1983	WDS
19052+4955	ES	Ac	25	90,0	1988	WDS
19159+2727	STT 371	Ad	10	47,5	1983	WDS
20051+3828	BU	Ac	195	40,0	1990	WDS

Nézzük ezek után az anonimként észlelt kettősök leírásait időrendi sorrendben! (A szöveghűség kedvéért az észlelőnaplóval egyezően itt az eredeti - esetenként görög betűs - kettősneveket használom.)

1983. május 20. A Kis Göncölben kezdtem a megfi­gyelést, mivel a csillagképről Szentmártoni Béla által össze­állított olyan listával rendelkeztem, amely az összes amatőr kettőst tartalmazta. "Σ 1840 UMi, 75x: szép, nagyon egyen­lőtlen pár PA 225^o-kal. Ugyanilyen halvány csillag 100"-re PA 235 felé." A megfi­gyelés az Albireoban közlésre került.

1983. szeptember 5. Az este jónak ígérkezett: 8-9 közötti nyugodtság mellett kísérletet tettem a Déli Korona γ jelzésű kettősével deleléskor, de a fényes csillag nem bomlott. Kárpótolt viszont Otto Struve egyik nagyon szoros kettőse a Lant csillagképben, amelyet Couteau könyvének katalógus függelékéből ismertem. "OΣ 371 Lyr, 220x: csodálatos trió: a főcsillag közel egyenlő 7,5-8 közötti nagyon szoros pár (1"-en belül lehet) érintkező koronggal, esetenként hajszálnyi réssel, PA 155-160^o-kal. A C komponens széles, 9^m körüli PA 267 felé. 140x: AC távolságra PA 10 felé 10^m körüli csillag." A leírás magyarázatot ad a becslésnél szokatlan 47,5"-es szög­távolság adatra. Az észlelés szintén az Albireoban jelent meg.
Akkoriban ifjú - bár inkább kezdő! - titánként igyekeztem a déli irányban jó kilátást biztosító állandó észlelőhelyemről egy-egy alacsony deklinációjú kettőst is becserkészni: ez este a Mikroszkóp csillagkép α-ja nem volt nehéz zsákmány, de más alkalmakkor további párokat is megfigyeltem eme déli konstellációban.

1985. május 18. A felhők estére eloszlottak, közepes ég lett. A szürkületben megnéztem a Szaturnuszt: "a gyűrű egészen nyitott, a bolygókorong déli pólusa nem látszik a gyűrű felett. A Titán nyugaton." Az Albireo 121. számában megjelent az Oroszlán csillagkép kettőseiről egy lista, ebből észleltem nyolcat; éjfélkor a lassan erősödő szélben két szűz-beli galaxis felkeresésével és leírásával Papp Sanyi barátom felé is tettem egy gesztust, aki a mély-ég rovat vezetője volt akkoriban. "OΣ 204 Leo, 90x: az előzőnél (3 Leo) sokkal nehezebb kettős. Standard szög­távolság, 6,5/10,5 fényesség, PA 110^o. Van egy 70"-90" távolságban, PA 80 irányban levő 9^m-s követő csillaga." A megfi­gyelés a Meteorban 1984 őszén indult kettős­rovathoz lett beküldve, de publikálására eddig nem került sor.

1987. február 23., 26. A február hónap a Szekeres csillagkép Flamsteed szerinti 14, 16, 18 számú csillagai és az AE Aur változó körüli bogarászással telt el: négy este voltam kint a távcsővel.

A problémát az okozta, hogy a Coeli kettős­kata­lógusa az AE Aur-t 8,4"-es párként adta meg 10^m-s társsal: ennek észlelése nem jelenthet problémát egyetlen valamire való műszernek sem, ezért nem értettem a dogot. A kettősnek a WDS szerint egyetlen mérése van Scheinertől, 1895-ből; a fenti körülményeket figyelembe véve joggal feltéte­lezhető, hogy valamilyen tévedésről, hibáról lehet szó. Ezt a WDS és a fényes csillagok Yale katalógusa is megjegyzi. Igaz, éppen Wallenquist jelzett egy további társat 30"-re PA 260 felé (WAL 37 AC), amit szintén nem erősített meg soha senki. A társ fényessége nem ismert, de az egyik katalógusban változóként van jelölve. Node térjünk vissza a létező párokra: az Espin 170 az előbbitől ÉNy-i irányban 8'-re található. 23-án ezt jegyeztem fel róla:

VGy 137 Aur, 90x: 8m-s főcsillag -	PA 15-20o	12"	10m
	300o	40"	10,5m
	205o	60-70"	10,5m

26-án pedig a következőket: "05126+3422 (1950) 75x: az AE Aur-tól 25s nyugatra és 1,66 egységgel (<7') északra. 90x: a 23-án leírt kompo­nensek könnyen láthatók. 140x: igen-igen bizonytalanul, EL-sal gyanítható egy további csillag PA 205 felé, a 10,5^m fényességűnek 3/4 távolságára. Fényessége 12^m körüli lehet. 220x: az utóbbi 12^m-s EL-sal biztos, PA-ja a fényesebbétől talán 2-3-4 fokkal nagyobb." A főpárt Berente Béla barátom a Sky katalógus segítségével nem sokkal később Es 170-ként azonosította. A főcsillag "c" társsal alkotott párja lett most WAL 36 AC kata­logi­zált nevű, de a további két, halványabb és távolabbi kísérők maradtak anonimek: ezeket az induló táblázatban nem tüntettem fel.

1988. július 9. Az este első megfi­gyelése: "VGy 160 Dra (19039+4950 - 1950.0): a fényes, drappos csillag mellett 90x-essel társ nem látható (csillagászati szürkület!). 280x: PA 25-30 felé kb. 1,5'-re 10^m körüli csillag, megfelelő diffrakciós kép mellett." A kata­logi­zált párt Berente Béla a Sky katalógusban Espin párként azonosította (később a 2673. sorszámot kapta); a fényes főcsillagtól 12"-re van a 12^m-s kísérő, kedvezőbb körülmények között talán meglátható lenne a 20 centis Newtonnal.

1989. május 5. Az Oroszlán csillagképből a Nagy Medvébe ugorva W. Herschel egy kettősével kezdtem, ami kicsit furcsa számomra, mert relatíve halvány pár, különösen a társ az. "H IV 106 UMa, 45x: látványos pár egy harmadik csillaggal nyílt, karcsú háromszöget alkotva: a 7,5^m fényes főcsillagtól PA 125-130 felé 15"-20" szög­távolságra 10,5^m körüli társ, EL-sal könnyen látszik és mutatós. A harmadik kísérő PA 170 felé kb. 4x-es távolságban, azonos fényességű, de a nagyobb távolság miatt természe­tesen jelentősen könnyebben látszik." Az észlelés a Meteor kettős­rovatában megjelent.

1990. július 31., augusztus 5. A Chaple-ívvel együtt került megfi­gyelésre VGy 217-ként, mint négy csillagból álló rendszer, és csak néhány évvel később váltak ismertté számomra a főpár kata­lógus­adatai a WDS segítségével. Több, mint tíz évet kellett várni arra, hogy az AC pár hivatalossá váljon, de a legtávolabbi és legfényesebb tag továbbra is anonim. A megfi­gyelést már ismertettem a honlapomon; az érdeklődők ide kattintva olvashatják el.

1991. január 6. Ez a januári este a csillagászat szempontjából nem volt szerencsés, mert egy pár megfi­gyelése után beködösödött, és így abbahagytam a tevékenykedést. "OΣ 71 Per, 45x: a szürkületben még kissé nehezen látszik a 6,5^m-s kékes­fehér főcsillag mellett egy kísérő PA 345 felé kb. 80"-re. Fényessége kb. 9^m-10^m. 90x: nincs változás. 280x: tejfölös, rossz képalkotás! 220x: tűrhető leképezés mellett EL-sal látszik egy kísérő az előzőnek kb. 2/3-nyi távolságával PA 120 felé. Még mindig nincs teljesen sötét, így fényességét 11^m-12^m körülire saccolom. Hasonló, talán árnyalatnyit fényesebb csillag látszik PA 65 felé kb. 3'-re. A főcsillag további bontása irreális!" A megfi­gyelés közlésre került a kettős­rovatban.

1998. február 7. Egész este a Perzeusz csillagképben észleltem, Barlow kétszerezővel, ami a fókuszt 2250 mm-re növelte. "Σ 439 Per, 97x: a Σ 437-nél majd' kétszer nagyobb szög­távolságú, egyen­lőtlenebb pár 8,5^m és 9,5^m fényességekkel, PA 40 (UT 17:50)." A feljegyzett időpontnak az ad jelentőséget, hogy ezután álltam át a Holdra, mivel elfedte a SAO 95703 sz. csillagot. Sajnos a jelenséget 135-szörös nagyítással nem sikerült megfigyelnem, mert a holdfény - vagy egyéb reflexió - miatt a csillagot nem láttam (fél órával korábban igen). Visszatérve a kettős­csillagokhoz, először az ο Persein próbáltam ki a kétszerező adta lehetőségeket: 600-szorosig (!) növeltem a nagyítást - talán hihetetlen, de szeparált diffrakciós gyűrűket jegyeztem fel -, azonban az 1" távolságban lévő, de 4,5^m-val halványabb társat nem sikerült megpillantani. Pedig a légköri körülmények abban az értelemben is kedvezőek voltak, hogy a csillag zenit­távolsága 14^o volt. Mivel a Σ 439 főpárja β 880 néven nagyon szoros kettős (1978-ban 0,6"), vissza­tértem rá, de a felbontás helyett kénytelen voltam egy anonim társsal megelégedni: "Σ 439 Per, 600x: a főcsillag nem bontott, halványsága miatt nem is tökéletesen éles. További kísérő a "C" kétszeres távolságára PA 295-300 irányban, kb. 11^m-s lehet."
A közkedvelt Guide programot 1995. óta használom; akkor a 4. verzió volt forgalomban. A 7-én készült LM vázlat és a Guide által mutatott környezet olyannyira eltért, hogy 18-án egy pontosabb rajzot készítettem a 63-szoros nagyítást adó szálkeresztes okulárom segítségével. Ennek - és a Guide adat­állományai bogarászásának - alapján feljegyeztem, hogy "a számítógépen szereplő PPM 68744 és SAO 56680 az adott pozícióban és fényességgel nem létezik! A csillag nem oda "rajzolódik", ahova a koordinátája szerint kellene!!" Ez a hiba a 6. verziónál már nem áll fenn.

1998.október 26. A 4^m-s η Persei öt komponensből álló rendszere W. Struve, South és J. Herschel, valamint Ward neve alatt szerepelt eddig a WDS-ben, ehhez jön hozzá Wallenquist párja, a WAL 19. Természetesen akárhány, egyre távolabbi kísérőt meg lehet figyelni és le lehet írni, de az általam észlelt további három tag közelebb, illetve ugyanolyan távol van a főcsillaghoz, mint a legtávolabbi E komponens. Az észlelőnaplómban a következő feljegyzés található a rendszerről: "η Per, 66x: a nagyon fényes, sötétsárga csillag mellett eléggé távol látszik a 8,5^m-s társ PA 295 irányban. 90x: a bő kétszeres távolságban lévő C komponens megpillantásához EL kell, fényessége 10,5^m, PA265^o. PA 285 felé kb. 120"-re szintén 10,5^m-s, de valamivel könnyebben látszó, és PA 10-15 felé talán ettől valamivel közelebb 10^m-s kísérők a főcsillaggal majdnem szabályos egyenlő oldalú háromszöget alkotnak. PA 125 felé van egy 10,5^m-11^m-s kísérő és kb. 4'-re PA 280 felé van egy 8^m-8,5^m-s csillag. 220x: a fentebb leírt kompo­nensek sokkal könnyebbek. A PA 10^o-15^o-os társ távolságának 60%-ára újabb 11^m-s kísérő tűnik fel kb. 35^o felé. A C komponens mellett nagyon nehezen, csak a kettősség ismeretében vizsgálható halvány, homályos társ pislog PA 120^o irányban, kb. 5" távolságban. (UT 20:50)" A megfi­gyelést már közreadtam a Meteor 1999-es évfolyamában megjelent első sorozatomnak abban a részében, ahol James South kettőseit ismertettem, de ott nem idéztem szó szerint a leírást, és nem az anonim kompo­nensekre helyeztem a hangsúlyt. Érdekes kérdés, hogy a 4' távolságban lévő E tag miért nem észlelhető: a WDS két régi mérést jelez fényes­ség­adat nélkül, és megjegyzést sem fűz a bejegyzéshez. Ha csak egy mérés lenne, akkor megkockáztatnám, hogy valamilyen okból hibás a 205^o-os pozíci­ószög...

Vaskút, 2005.07.25.