BUP 82 - ENG 22

Az Auriga csillagképben, a 05413+5329 WDS azonosítójú helyen egy érdekes vizuális többszörös csillagot találunk a katalógusban, és természe­tesen az égbolton is. A fényes főcsillagnak egy eltérő fényességű társa van, és mindkettőjük mellett egy-egy igen halvány kísérő. Nézzük először az egyes csillagok jellemzőit a betűjelzések szerint, táblázatos formában.

KomponensHIPBDFényességTávolságsm RAsm D
fényév mas/év
mas/év
A26779+53o9346,21403,5-523,6
B26801+53o9359,78403,16-517,26
D-+53o9309,27608-34,3
a--12,4---
b--12,7---

A rendszer kettőscsillagkénti mérésére Burnham nagy saját­mozgású csillagokat vizsgáló projektje során is sor került, így eredeti névjele β pm, IDS kódja BUP. Korábban szám nélküli, később a 82. sorszámot kapta. A rendszert Engelmann német csillagász is mérte Burnham előtt, a XIX. szd. második felében. Megfigyeléseinek feldol­gozása után, az 1996-os kiadástól kezdve az AB és AD pár az ENG 22 nevet viseli.
Az AB főpár nyílt, szög­távolsága az 1891-es 97,9"-ről 2002-ig 98,8"-re nőtt, a 71 fokos pozíci­ószög 1 fokot csökkent; a távolság- és saját­mozgás adatokból látható, hogy közös saját­mozgású (cpm) pár. Viszonylag közeli csillagok, ezért (is) van jelentős saját­mozgásuk. Ezt a további három komponenshez viszo­nyított helyváltozással lehet érzékelni. Éppen ezért furcsa számomra, hogy ezeknek csak három ill. 2-2 mérését ismerjük, még a XX. század fordulójáról.

A rendszerre valójában az AD pár irányította rá a figyelmemet. A WDS első kiadásában a nagy, 686,4"-es szög­távolság csak a szöveges megjegyzés állományban kaphatott helyet (a katalógusban a százas helyiérték elhagyásával 86,4 szerepel), és ezen helyzet veszélyességét jól mutatja, hogy a tényleges szög­távolság katalógusbeli feltüntetése 2004-ig nem történt meg, annak ellenére, hogy 1996-tól lehetséges lett volna.

ENG 22 - BUP 82 többszörös rendszer

Az ábráról mérhető illetve becsülhető a főpár elmozdulása okozta helyzet változás, amelynek számszerű értékeit egy táblázatban közlöm. A két közelebbi, halvány kísérő saját­mozgása ismeretlen (feltehetően kicsi), de a D komponens 40 mas/év körüli saját­mozgása is figyelmen kívül hagyható a főcsillagtól való nagy szög­távolság miatt.

PárPA1Szögtáv1Év1PA2Szögtáv2Év2
AD277686,41874282,8698,52005
Aa30282,31907323,5117,82005
Bb160131,21907148,585,22005

Amatőr észlelési szempontból az AB főpár (esetleg binokuláros) megfigyelése mellett az Aa és Bb párok detektálási nehézsége lehet inkább érdekes. Az óriási eltérésű, nyílt kettősök láthatósága kissé ellent­mondásos az amatőr publikációkban. Legismertebb képviselőjük a Vega 9,5 magnitúdó eltérésű társsal: ezt többen beküldték a Meteor kettős­rovatához az elmúlt években, és közlésre is került lapunk hasábjain. Jómagam a William Herschelről írt cikkemben tettem róla említést. A BUP 82 eltér a Vegától olyan értelemben, hogy a főcsillag sokkal halványabb és a komponensek fényesség­különbsége is kisebb, viszont a társak 12m-nál halványabb volta nehezítheti meg az amatőrök dolgát - ezek a kísérők a GSC-ban sem szerepelnek. (Amennyiben a fenti párok megfi­gyelésre és beküldésre kerülnek, és tudomásomra is jutnak, akkor itt is említésre kerülhetnek.)

Vaskút, 2005. január. 11.