Idestova 20 éve kezdtem a kettőscsillagok számítógépes nyílvántartását, mint a Meteor rovatvezetője, de már azt megelőzően is szorgalmasan gyűjtögettem a téma különböző katalógusadatait. Az aprólékos "hangyamunkára" az első merényletet a '91-ben megjelent SAC katalógus mérte, de a végső csapást az jelentette, amikor nem sokkal később a birtokomba jutott a számítógépes WDS. Bár korábban komoly lépéseket tettem az IDS beszerzésére, mégis bizonyos értelemben elkedvetlenített az eset - ezt csak az igazi gyűjtők érthetik meg. Azonban töretlenül tovább folytattam az adatszerző tevékenységet, és ma ott tartok, hogy a teljes egészében saját fejlesztésű nyilvántartó programomban (PCCSONY) a WDS-nek hét kiadását tudom áttekinteni.
Mivel a katalógus folyamatosan frissítésre kerül, az utóbbi időben évente egyszer, január 1-jén töltöm le, a hozzá tartozó kiegészítő állományokkal együtt. Pillanatnyilag az utolsó anyag adatbázisomba integrálásával foglalkozom, ami együtt jár a bármely okból megváltozott rendszerek tüzetesebb átnézésével is. Meglehetősen sok érdekes eset adódott az utóbbi évek alatt, de csak most gondoltam arra, hogy bogarászásom eredményét az Interneten közzétegyem. Reményeim szerint az első szösszenetet (BUP 82 - ENG 22) továbbiak is fogják követni.
Olvasóim érdeklődését, türelmét és észrevételeit köszönöm.
| Vaskút, 2005. január. 10. | Vaskúti György |
(1) A Saguaro Astronomy Club kettőscsillag katalógusa tulajdonképpen a WDS-nek egy olyan kivonata, ami az észlelő amatőrcsillagászok által leginkább elérhető objektumokat (11638 pár) tartalmazza, további néhány amatőr célú adattal kiegészítve. Ennek Magyarországra tovább szűkített, és csillagképenként átszerkesztett változatát a Magyar Csillagászati Egyesület nyomtatásban is megjelentette.
(2) Az Index Catalogue of Visual Double Stars, 1961.0, (IDS; Jeffers & van den Bos) kettőscsillag katalógust 1963-ban adta ki nyomtatásban a Lick Obszervatórium, ami nem más, mint az ott rendelkezésre álló 64247 pár 178920 mérésének indexe: a csillagpár nevén, koordinátáján és egyéb adatain kívül a feldolgozott mérések első és utolsó szögtávolság és pozíciószög adatát tartalmazza 80 karakteres rekordhosszal.
(3) A washingtoni U.S. Naval Observatory által kiadott és gondozott
Washington Visual Double Star Catalog, 1984.0, (WDS; Worley & Douglass) az
IDS továbbfejlesztett változata. Első kiadása 1984-ben jelent meg (73610
bejegyzés), amelyet 1996-ban követett a második (78100 bejegyzés). Ezután
konkrét dátumhoz kötött kiadásról nemigen beszélhetünk, mert a katalógust folyamatosan bővítik, (indokolt esetben szerkezetét is
korszerűsítik), az utóbbi időben napi gyakorisággal. A WDS 2005.január
1-jén 100647 párt indexelt.
Ki kell térnem néhány körülmény ismertetésére, amelyek közvetlen
összefüggésben vannak a "bogarászhatósággal".
Egy ilyen hatalmas, majd' kétszáz évre visszatekintő, eleve heterogén
adathalmaz óhatatlanul hibákkal terhelt. A szerkesztő dolga elsősorban az
összeállítás, és csak másodsorban az eredeti mérések helyességének
vizsgálata, ami önmagában sem egyszerű feladat.
A katalógus észlelésen túli használatánál jó tisztában lennünk
bizonyos irányelvekkel.
- Egyik ilyen a klasszikus Bonni Durchmusterung és déli
kiegészítései csillagazonosítóinak jelzése. A kötött rekordszerkezetű
katalógusállományban páronként egy név feltüntetésére van lehetőség, de ez
több bejegyzés azonos főcsillaga esetén csak az első alkalommal történik
meg. Ha mindkét komponensnek van BD száma, akkor a társét a megjegyzés
tartalmazza, kivéve ha a főcsillag jele egy másik párnál már megadásra
került; ekkor a társ BD száma van a katalógusban.
- 1996-ban jelentősen módosult a katalógus rekordszerkezete: a megnövelt
rekordhossz lehetővé tette, hogy egyebek mellett a fényesség és
szögtávolság értékek mezőhosszát növeljék. A szögtávolság egész
számjegyeinek száma kettőről háromra nőtt, így a 99,9"-nél szélesebb párok
adata a megjegyzés állományból néhány kivétellel bekerülhetett a katalógusfájlba.
- A fényességadatok egy rendszeren belül
nincsenek egységesítve, ezért gyakran előfordul, hogy ugyanazon komponens
fényessége egyik párnál más, mint a másiknál.
- A komponensek betűzésének szisztémája is módosult. A többszörös
csillagoknál az IDS-ből örökölt csak nagybetűs (a helyett P,
b helyett Q sít.) megoldásról 1996-ban (általában)
visszatértek az eredetire; ez is potenciális hibaforrás sokszoros rendszereknél.
- Szintén a többszörös csillagoknál gyakran tapasztalható kuszaság a
felfedezők szerinti neveknél.