Berkó Ernő amatőrtársunk a kezdeti sikereken felbuzdulva növekvő intenzitással folytatta a kettőscsillagok CCD kamerás észlelését, amelyet január közepén kezdett el. Úgy ítélem meg, hogy ehhez mindenképpen igazodni kell nekem is, és azt hiszem, hogy aki részben vagy egészben a cikkeket olvasva állítja össze vizuális észlelési programját, annak az eltérő észlelési mód nem kizáró ok. Sőt, a még meleg adatok mellett az is előny a kisebb műszerrel rendelkező amatőrök számára, hogy ezzel a technikával a nagyon szoros - 2" alatti - párok megfigyelése nem igazán lehetséges, így nem hiúsítja meg az utánészlelést.
A kettőscsillagok észlelése iránt régebb óta érdeklődő amatőrtársak olvashatták a Meteor 1997/10. számában megjelent cikkemet, amely lényegében egy fél fokos látómezőben található 6 Jonckheere-párról szól. Ezek érdekessége, hogy a vizuális megfigyelés a katalógusban megadott szögtávolságnál egyértelműen nagyobbat mutatott. Ez már akkoriban felkeltette Berkó Ernő figyelmét olyannyira, hogy vizuális észlelést követően most CCD-vel is az első számú célterületet jelentette számára. A február 9-11-i felvételek alapján bizonyossá vált, hogy a jelenlegi szögtávolság értékek az 1941-ben mérteknek átlagosan kétszeresei; teljesen valószerűtlen, hogy ezek a csillagok egyöntetűen ilyen sajátmozgást végezzenek, inkább a 60 évvel ezelőtti megfigyelés valamilyen hibája állhat fenn, azonban ennek okát nem ismerem, találgatásra pedig nincs alapom. Sajnos az utóbbi időben többször emlegetett nizzai SIDONIe adatbázisban ezek a párok nem szerepelnek; feltehető, hogy a felfedezés óta nem is észlelték őket a hivatásos csillagászok. Külön öröm számomra, hogy egyúttal az általam négy évvel ezelőtt feljegyzett távolabbi, katalogizálatlan kísérők paraméterei is pontosítást nyertek. A J 1959 jelű pár B komponense a GSC-ben non-star objektum, de a CCD képeken semmi feltűnő nem látszik. Mindenesetre a témát így amatőr részről lezárhatónak tekintve megbocsátható, hogy ezen rendszerek a Meteor hasábjain néhány éven belül háromszor is előfordultak.
A szép számú - és tegyük hozzá: hihetetlenül sok munkát igénylő! - CCD kamerával végzett kettősmegfigyelés teljes közzétételére sajnos lapunkban nincs lehetőség, ezt be kell látnom, sőt még a figyelemre méltó esetek közül is válogatni kell.
HO 232 (DSS kép, 8'x4') |
Habár mindig fellelkesültem, ha egy-egy nagy sajátmozgású, ezért az utolsó mérés óta jelentősen elmozdult kettős vagy többes rendszerre akadtam, ezek szisztematikus keresésére és észlelésére részemről eddig nem került sor. Ha többes rendszer több tagjánál is fennáll ez az eset, akkor első ránézésre szinte hihetetlenek a 100-150 évet átfogó mérési adatok. Egy ilyen, kis távcsővel is könnyen észlelhető optikai többesrendszer a S 503, amelynek időbeli változását a mellékelt ábrán követhetjük nyomon. A főcsillag mozgása a Hipparcos-mérések alapján van megrajzolva, a többi komponens 200 év alatti pozícióváltozása az ábra méretskáláján nem jeleníthető meg. A Guide szoftvert használók figyelmét felhívom arra, hogy a területen jelzett - az ábrán természetesen nem szereplő - GSC 728 3139 sz. csillag nem létezik, illetve valamely létező csillag téves pozícióban történő ábrázolása!
Az előbbi két esetben februári, Orion-beli észlelésekről lévén szó, a cikk megjelenésének időpontjában helyzetük megfigyelésre nem ideális, de azért még felkereshetők az esti órákban nyugaton, 20 fokos magasságban. Ettől jobb helyzetben van a STF 1063 rej. a Kiskutya
STF 1063r (Berkó E. CCD felvétele 2,9'x2,4') |
Végül még egy Struve-párra hívnám fel az észlelők figyelmét, a Monocerosban található STF 1043-ra. Erről két évvel ezelőtt a 35,5-ös tükrössel vizuálisan észlelve a következő feljegyzés készült: "210x: Szoros és egyenlő, kék-narancs kettős. PA 60/240. Korongnyi réssel bontva."
STF 1043 (Berkó E. CCD felvétele 1,6'x1,3') |
Mindenkinek sok sikeres és szép kettőscsillag megfigyelést, kiváló seeinget kívánok!
2001.03.09. Nyomtatásban megjelent: Meteor 2001/5