A kettőscsillagok észlelésével foglalkozó amatőrök talán legfontosabb irodalmi segédeszközei - a hivatásos csillagászok által készített - ezen objektumok adatait, méréseit tartalmazó katalógusok. A magyar amatőrök ezen a területen sincsenek könnyű helyzetben. 1991-ig az egyetlen "hivatalos" hazai beszerzési lehetőség Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve volt, melynek függelékében található katalógus 900 Magyarországról megfigyelhető kettőst tartalmaz. Szerencsére ma már jelentősen kedvezőbb a helyzet: a Meteor égisze alatt megjelent Saguaro Astronomy Club katalógusa majd' tizszer több objektumával szinte minden gyakorlati igényt kielégít. Másrészt nem elérhetetlenek a külföldi, főleg nyugati üzletekben kapható ilyen jellegű kiadványok sem.
Sokkal nagyobb jelentőségű azonban a számítástechnika rohamos terjedése, ami esetünkben azt jelenti, hogy a fent említett SAC katalóguson túl akár a 73610 bejegyzést tartalmazó WDS katalógust is otthonában "lapozgathatja" az, aki megfelelő számítógéppel rendelkezik. Valószínűleg nem tévedés azt állítani, hogy az IDS-nél nagyobb kettőskatalógus hagyományos (nyomtatott) formában nem is fog készülni, mert a számítástechnikai eszközök segítségével minden eddiginél teljesebb és ugyanakkor egyszerűbben használható adatbázisok állnak az érdeklődők rendelkezésére a jövőben.
Ám a tapasztalat azt mutatja, hogy nincs olyan katalógus, ami az összes többi forrásmunkát feleslegessé tenné! Aki ezzel a témával behatóbban foglalkozik, nem kevés objektumot talál kis terjedelmű, jószerivel "ismeretlen" listákban, cikkekben, melyek a legnagyobb katalógusokból is hiányoznak. Másrészt különböző források más-más időpontban végzett méréseket tartalmazhatnak, de esetleges sajtóhibák felderítésénél is nagy hasznát vehetjük a kontroll-adatoknak. Épp ezért ajánlható, hogy aki teheti, állítsa össze a rendelkezésére álló anyagokban szereplő kettősök listáját.
Ez korszerűen számítógéppel, különféle szoftver-segítséggel oldható meg. A megvalósítás elsődlegesen a technikai feltételektől függ: nagyobb gépeken több információt tárolhatunk. Az alábbiakban nem a téma általános tárgyalásáról lesz szó, hanem egy konkrét megvalósításról. A számítógépes adatkezelés legáltalánosabban alkalmazott formája az ún. relációs adatbázis, amely rögzített rekordhosszúsággal dolgozik. Ez a megoldás programozási szempontból egyszerű, de a helyszükségletet tekintve kedvezőtlen. Jómagam egy 48 KB-os Sinclair Spectrum gépen készítettem el első nyilvántartásomat, amelynél ez utóbbi körülmény döntően esik latba.
Nézzük, hogyan oldottam meg ezt a feladatot! Egy objektumról 1950-es koordinátáit, csillagképét, nevét és forrásinformációkat tárolok. Körülbelül ez az a minimális adatmennyiség, ami feltétlenül szükséges. Az információk alatt jelen esetben az adott kettősről adatot tartalmazó kiadványok, könyvek stb. listáján túl a Meteor kettősrovatához beküldött észleléseket és azok esetleges publikációját is értem.
Az alapkiépítésű 48 KB-os Spectrum úgynevezett Basic-területe 41781 byte (ebből a processzor közvetlenül használ kb.100 byte-ot). Ezt a memóriát lehet felosztani az adatkezelő program és az adatbázis között. Az adattárolásra magnetofon állt rendelkezésemre, amely ugyan nem ideális adathordozó, de a Spectrum dícséretére meg kell mondani, hogy öt év alatt a perifériakezeléssel soha semmilyen probléma nem volt. Viszont ez a tárolási mód meghatározó a programszervezést illetően: arra törekedtem, hogy minél több adat legyen a memóriában és minél ritkábban kelljen cserélni. Az első kívánalom kielégítésére egyrészt az adatok számára a lehető legtöbb memóriát biztosítjuk, másrészt az adatokat tömören, speciálisan kódoljuk. A program fejlesztése és egyéb okok miatti bővülése után jelenleg 21459 byte van lefoglalva kizárólag az adatok számára. Amikor használat során az adatcsomag nagysága ezt meghaladná, a program - a futás ideiglenes felfüggesztésével - gondoskodik két megközelítőleg egyenlő részre osztásról, és ez így mehet elvileg akármeddig.
Az adatok kódolása már sokkal nagyobb lehetőségeket rejt magában. Erről részletesen nem akarok szólni, beszéljen helyette az adatbázis terjedelme: 5211 kettőscsillag koordinátája, neve, csillagképe és összesen 17410 információ hat csomagban, 88 KB terjedelmű, azaz egy kódolt adat átlagosan 2,7 byte-ot igényel. (Egy információ például NN észlelése évvel, hónappal és esetleges publikációja kiadvány, év, szám, lapszámmal.) A szemléletesség kedvéért álljanak itt a gamma And képernyőre íródó adatai, amelyek a memóriában 104 byte-ot foglalnak el.
RA=2008 D=4205
Gamma AND
RDC 16
Couteau kat. 211
Papp S.-tol/BCH/
Webb kat.79/101
Kettoscsillag utmutato[T8] 4
Webb lista[T34]
A tavcso vilaga(1975) 297
A tavcso vilaga(1958) 520
Eszlelo kezikonyv 159
Mihajlov kat. 27
Megfigyelesek publikacioja:
[1] Albireo 1983/3/15
[2] Meteor 1990/10/36
Amator megfigyelesek:
Papp Sandor 1985/9 [2]
Danko Istvan 1985/10 [2]
SAJAT 9. oldal
SAJAT 42. oldal [1]
Berente Bela 1985/12 [2]
Danko Istvan 1985/8 [2]
Danko Csaba 1985/8 [2]
Bago Balazs 1985/1 [2]
Agai Szabolcs 1984/10
Erdelyi Jozsef 1984/11 [2]
Turoczi Gabor 1986/8 [2]
Rideg Laszlo 1986/10 [2]
Vician Zoltan 1988/6 [2]
Kocsis Antal 1988/10 [2]
Toth Krisztian 1988/12 [2]
Fidrich Robert 1989/10 [2]
Szalma Zsolt 1989/10 [2]
Kiss Laszlo 1990/8 [2]
Cziniel Szabolcs 1990/8 [2]
Konya Andras 1990/8 [2]
Ladanyi Tamas 1990/9
Nagyobb érdeklődésre tarthat számot az adatokat kezelő program. Ez alapvetően Basic nyelven íródott, de a gyorsaságot és a speciális feladatok kezelését 800 byte hosszú gépi kódú rész biztosítja. A futó program tömörítve van (az utasítások lehetőség szerint ősszevonva) és a numerikus konstansok VAL függvénnyel helyettesítve: így maga a program 11215 byte hosszú. A programnak van egy olyan sajátossága, hogy az adatok kódrendszerét meg lehet változtatni, értelemszerűen bővíteni. Amennyiben egy új név vagy információ a meglevő kódolási választékkal nem kezelhető, a program felajánlja új kódolás definiálását Basic nyelven - ez egyik oka annak, hogy nem gondoltam kizárólagosan gépi kódban megírni.
Az adatbázis kezelés szokványos és egyszerű funkciókat kínál:
- Adatfelvétel
- Keresés koordináta szerint
- Keresés név szerint
- Terület objektumainak listázása
A rekordok a rektaszcenzió sorrendjében helyezkednek el. A már egyszer felvett adatok nem módosíthatóak ill. nem törölhetőek.
Új csillag felvételekor, ha rektaszcenzióban ±0,5 min és deklinációban ±5'-en belül van már objektum, akkor ez kiírásra kerül; ekkor a felvétel mellett szükség szerint választhatunk bővítést, rekordtörlést vagy menübe visszatérést is. Mindkét keresés (megtalálás után) biztosítja a bővítés és rekordtörlés lehetőségét. Koordináta szerinti keresés a felvételnél leírt kiterjesztett tartományban történik, a lehetséges egyedüli adatcsomagban. A név szerinti kereséskor külön index biztosítja, hogy csak a lehetséges csomagok betöltésére és vizsgálatára kerüljön sor. Két-két tetszőleges rektaszcenzió és deklináció-érték megadásával a határolt terület objektumainak koordinátáit és nevét (csillagképét) olvashatjuk a képernyőn. A program nyilvántartja az adatok változását, irányítja a mentést, annak ellenőrzését és az adatcsomagok cseréjét.
A Spectrum másik adattároló eszköze a Microdrive. Használatához nem szükséges a program adat be- és kivitelen túli gyökeres módosítása. Mivel esetünkben az adatmozgatás ideje nem függ annak mennyiségétől(!), így a programszervezés fentebb leírt koncepciójának előnyeihez az automatikus adatáramlás kényelme társul. Ez a gyakorlatban egyértelműen megmutatkozott, de az adattárolás biztonságáról, érzékenységéről nem volt mód tapasztalatot szerezni.
Az ismertetett "alapprogram" információink egyszerű keresését, olvasását biztosítja az adatbázis létrehozása, karbantartása mellett. Természetesen az adatok további, másirányú felhasználása is lehetséges, ha a hozzá szükséges programo(ka)t megírjuk. Másrészt ugyanezzel a programmal más témakörök (pl. mélyég) hasonló adatbázisa is létrehozható, kezelhető.
UTÓSZÓ: A cikk eredetileg 1991-ben íródott - azóta sokat változott a számítástechnika hazai helyzete. Ma talán közel annyi PC van a háztartásokban, mint 2-3 évvel ezelőtt a "Home" kategóriába tartozó Spectrum és Commodore. Miért gondoltam mégis publikálni e cikket? Elsősorban a múlt dokumentálása okán (ma már én sem használom ezt a rendszert), másrészt az előbbi változás eredményeképpen ma, 1993-ban egy Spectrum szinte bárki számára elérhető; ilyenformán örömmel venném, ha valakit a program közelebbről érdekelne. Egyúttal a jelen cikk megírásával szeretném azt a kevesek által ismert tényt nyilvánosságra hozni, hogy a Meteor kettősrovatának 1984-90-es években történt szerkesztése - az összes észlelés és közlés mindenkori figyelembevételével - a fenti számítógépes nyilvántartás nélkül gyakorlatilag megoldhatatlan lett volna.
1993.02.14. Nyomtatásban megjelent: Binary körlevél 1993/1.