Okkultáció-észlelés 1997. május 10-én

Erősen készültem a május 8-ára jelzett Hold-Aldebaran okkultáció megfi­gyelésére, amelynek izgalmát a másfél napos Hold és a nappali időpont jelentette - volna. Az esemény napján gomolygó felhőzetet tudomásul kellett venni, de az, hogy a belépés után 10 perccel kitisztult az ominózus nyugati-déli égboltrész, és a kilépés időpontja előtt 15 perccel újra beborult, az már több volt, mint bosszantó! De nincs mit tenni: ilyen az (amatőr)csillagász sorsa, és bízni kell a következő alkalom sikerében! (Mivel a cikk megjelenése késett, örömmel jegyezhetem meg: a július 29-én 11:44:48,1 UT-kor történt Aldebaran belépést sikeresen észleltem.)

A kárpótlásra csak két napot kellett várni, amikor egyéni csúcsot sikerült felállítani az egy este észlelt fedések számát illetően. Ennek leírásával szeretném megismertetni a Meteor olvasóit.

A Meteor csillagászati évkönyv érthető okokból csak a fényesebb csillagok fedését közli. Így a jelenlegi eset éppen nem támasztja alá azt az általam legtöbbször betartott elvet, hogy az észlelésre előzetes tervet célszerű készíteni, amelyhez ez esetben is több számítógép program segítségét vehettem volna igénybe, de nem is gondoltam rá.

Május 10-én napnyugta után a négynapos Hold keskeny sarlója biztatóan ragyogott a tiszta égbolton, a nyugati horizont fölött. A hamuszürke fény által szépen kirajzolt korongtól délke­letre, talán 45'-re egy fényes csillag látszott, a Gamma Geminorum. Newton távcsö­vemmel beállítva égi kísérőnket, és a bő 1 fokos látómezejű okulárba tekintve megle­pe­téssel és örömmel konsta­táltam, hogy jónéhány 8^m-9^m-s csillag vár elütésre. A sötét részen, a KÉK-i peremtől 3'-re feltűnően fénylett az Aristarchus kráter.

Mint köztudott, egy adott csillag fedésének megfigyel­hetősége - a csillag fényes­ségén és a használt műszeren kívül - a Hold fényességétől függ. Utólag felelőséggel kije­lenthetem, hogy a négynapos Hold a legide­álisabb okkultációk észlelésére, az alábbiak folytán:
- A Naphoz viszo­nyított távolsága kellően nagy ahhoz, hogy a csillagászati szürkülettől számított horizont feletti magassága megfelelő legyen.
- Fényessége viszonylag kicsi, ami a halványabb csillagok láthatóságát biztosítja.
- A kilépő oldal a megvilágított, így a könnyebben észlelhető belépés megfi­gyelése kedvezőbb.
- A hamuszürke fény a korongot kirajzolja a sötétebb égi háttérre, ami a belépés idejének megál­la­pítását pontossá és kényelmessé teszi.
- Végezetül az esti észlelési időszak legtöbbünk számára kedvezőbb a hajna­linál, ha a hasonló viszonyokat biztosító 25 napos Holdra gondolunk.

Ha a szóbanforgó időpontban a Hold éppen a Tejút csillagdús területén tartózkodik, akkor minden bizonnyal a legkevesebb munkával a legsike­resebb okkultációs megfi­gyeléseket végezhetjük, eltekintve a Plejádok vagy más csillag­halmazok fedésétől.

1. ábra

A be- illetve kilépés helyének megadásánál többféle rendszer is hasz­nálatos. Esetemben a hagyományos egyenlítői koordináta­rendszer szerint tájolt szálke­reszttel a PA pozíci­ószög sokkal egysze­rűbben határozható meg, mint ahogy azt Az észlelő amatőr­csillagász kézi­könyvében olvashatjuk (1. ábra).

A tényleges eredmények leírása előtt röviden ismer­tetem a már régebben kiala­kított megfi­gyelési módszeremet. Műszerem 200 mm apertúrájú, f/5,6 nyílás­viszonyú Newton reflektor parallaktikus szereléssel (az osztott köröknek a jelen esetben nincs különösebb jelen­tősége). A 18 mm fókuszú szálke­resztes okulár - bár 63-szoros nagyítása és látómeze­jének nagy­sága nem ideális - jól használható, a Hold éppen belefér. Az érintési pont PA szögének meghatározása a fenti ábra szerint történik. A jelenség időpont­jának méréséhez jó járású karórát és egyszerű stoppert hasz­nálok: az érint­kezéskor elin­dítva a stop­pert, és nem sokkal később (a stopper esetleges pontat­lanságát kiküszöbölendő) egy, a karóra által muta­tott kerek időpontban megállítva, az esemény időpontját az alábbiak szerint kapjuk:

A karórám állását (a pontos időhöz viszo­nyított sietés vagy késés) több-kevesebb rendsze­rességgel a Kossúth rádió időjelzése segít­ségével állapítom meg illetve ellenőrzöm, ami jó járású óra esetén egyúttal a rádió időjel­zésének ellenőr­zésére is alkalmas. (Bár a tapasz­talatom a rádió pontos­ságáról nem olyan rossz, mint ahogy általában vélelmezik, modernebb időmérési lehe­tőségekkel rendelkezők az egész metodikát megértéssel kezeljék)

Ezek után lássuk az este eseményeit a számok tükrében! (2. ábra)

2. ábra. A Hold és környezete 1997. május 10-én (18:50 UTC)

Jel Csillagnév Belépés UTC PAo Mg Megjegyzés 1 SAO 95883 18:52:54,1 57,9 7,3 fokozatos halványulás!? 2 HD 260470 19:16.33,1 125,7 8,9 3 GSC 1333 1480 19:20:51,1 81,9 9,6 4 GSC 1333 940 19:26:25,3 80,4 9,3 belépéskor pislogás!? 5 GSC 1333 854 9,5 * 6 GSC 1333 787 19:44:10,4 68 8,8 7 GSC 1333 911 19:48:1,8 83,4 8,5 * Az előző csillag fedési adatai regisztrálásának ideje alatt megtörtént a belépés.

A fentihez hasonló esetekben jó ha az észlelőnek rendelkezésére áll valamilyen nagyobb katalógus a fedett csillagok akár előzetes, akár utólagos azonosításához; amint a konkrét eset mutatja, a Guide Star Catalog jól használható erre a célra.

1997.05.15. Nyomtatásban megjelent: Meteor 1997/9