Lynx kettősök észleléseA Binaryban megjelent cikkben a W.Struve kettősök neve a WDS "szabvány" szerint jelent meg a kiadvány egyöntetűségének biztosítása érdekében; itt az eredeti Szentmártoni cikkhez  hasonlóan az "ST" névkódot használom

A kiadvány megtisztel azzal, hogy közreadja amatőr­csillagász korszakom kezdetéhez kapcso­lódó néhány mondatomat. E korszak 0 epochájának 1973. június 16-át tekintem, mivel ekkor készítettem el egy klasszikus 40/1000-es refraktort (16 Ft költséggel), ami dióverő néven közismert. Elég hamar kiderült, hogy csillagászati célra alkalmatlan, ezért nekiláttam egy 100 mm-es tükör csiszolásának, ami azonban alumíniumozásra küldéskor eltünt a posta útvesz­tőjében. Ennek kapcsán szeretnék tisztelegni Kulin György emlékének, aki a személyes talál­kozáskor rugalmasan megoldotta a bajomat, kezembe nyomva egy kész 100/600-as tükröt! Ezt azonban mégsem építettem meg, mivel lelki szemeim előtt már egy 20 centis Cassegrain távcső lebegett! Saját tervezésű tükör­csiszoló gépet (nem vált be igazán), tükör­tesztelő beren­dezést - és természe­tesen a távcső mechanikát - is készítve közben, 1981 tavaszán végre megtörtén­he­tett az új tükör éjszakai próbája is. Egy évvel korábban ismerkedtem meg Papp Sándorral és rajta keresztül Berente Bélával (van-e, ki e neveket nem ismeri?), akikhez immár két évtizedes barátság fűz. Bélának nagyon sokat köszönhetek abban, hogy jó főtükröt sikerült készíteni, Sanyi viszont már ekkor az észlelések irányába noszogatott nagyon tapin­tatosan, de kitartóan. Tette ezt például néhány Albireo által kiadott füzet elküldésével, aminek akkor sokkal jobban örültem, mint 15 évvel később a világ legnagyobb kata­lógusainak! Számomra, és sokak számára ez volt a hőskor, ami a fentiek alapján azt hiszem, érthető is.

Node térjünk a tárgyra! Az említett kiadvány­csomagban volt a Szentmártoni Béla szerkesztette Kettőscsillag útmutató is, melynek utolsó fejezete A Lynx kettős­csillag-"halmaza" címet viseli, és rendkívül alkalmas arra, hogy kezdő kettős­észlelők sok szép párral megismerkedjenek. Az alábbiakban változatlan formában közöljük ezt a részt, a fiatalabbak tájékoztatására hozzátéve, hogy Szentmártoni Béla (1931-1988), a magyar amatőr­csillagászat kiemelkedő egyénisége, akiről kisbolygót is elneveztek, legtöbbször saját­kezűleg gépelte az írásait és rajzolta a térképeket, mint az ezen cikkhez tartozót is.Itt - a Binaryban megjelenttől eltérően - az eredeti írás facsimile formában
látható, a térképet is beleértve! A Binaryban a terület Guide-ból származó térképe, és
a cikkben előforduló kettőscsillagok WDS adatai is megjelentek.

Éppen egy éve voltam az Albireo klub tagja, amikor 1983. február végén két este észleltem ezen kettősöket. A 200/1120-as Newton távcső (Cassegrain rendszerre már biztos, hogy részemről nem lesz átalakítva, noha a főtükör elő van fúrva) számára természe­tesen ezek a kistáv­csöves kettősök nem jelentettek komoly feladatot, ezért a szűkszavú leírások közlése talán megkérdőjelezhető, mégis azért teszem, mert érdekes módon az eredeti cikkben a pozíci­ószög adat nem szerepel; mivel katalógus kivonatot a klasszikus amatőr észlelési módszer megtartása érdekében nem állítok össze, célszerűnek tűnik az általam megfigyelt pozíci­ószög (PA) leírása.

Az 5 Lyn 75x-össel nyílt, igen egyen­lőtlen pár PA 270o-kal, a főcsillag vörösessárga. Az ST 866 ugyanezzel a nagyítással: AB széles, egyen­lőtlen, PA 95o. Az AC igen nyílt, PA 155o, de a C komponens halványabb, mint a B!Nyilvánvalóan téves azonosítás! Valószínűleg a DNy 1 fokra lévő SAO 13747-et észleltem, amire az észlelt adatok ráillenek, bár a C-nek tekintett kísérő 3,4'-re van! A főcsillag a MLR 129 0,3"-es kettős. A ST 958 gyönyörű, standard, egyenlő fényű kettős, 75x-össel jól bontva, PA 250o. A ST 1002(90x) széles, 8m és 9m, PA 320o.

A 12 Lyn trió már izgal­masabb volt: 75x: AC-t jól bontja. 90x: már sejteti AB-t! 140x: a jól bontott trió szép látvány. AB közel egyenlő kékes-sárgás pár PA 80o-kal; a C komponens kb. 2m-val halványabb, égszínkék, PA 310o. A mérések szerint az AB pár binary rendszer meglehe­tősen egyszerű pályaelemekkel: 700 éves periódus, minimális excent­ricitás és a pályasík a látóirányunkra merőleges. Ennek követ­kez­tében a kísérő mozgása egyenletes, 100 év alatt 50o-ot csökken, az 1,7"-es szög­távolság gyakorlatilag állandó; az 1983-ra számított pozíci­ószög 77o.

A 12 Lyn-től 15' Ny-ra a ST 946 nagyon egyen­lőtlen, standard pár jól bontva, PA 130o (140x). A 19 Lyn 90x-es nagyítással kissé széles, egyen­lőtlen, szép pár, PA 320o. PA 5o felé kb. 2'-re egy, a kísérővel megegyező fényű csillag van. A közeli ST 1025 széles, kissé egyen­lőtlen, PA 145o, míg a ST 1050 (a térképen Béla elfelejtette megnevezni) széles, 1mkülönbségű pár PA 25o-kal. A ST 1001 standard, igen egyen­lőtlen, PA 70o. Az A komponens drappos, a B szürkéskék. Az utóbbi párokat is 90x-es nagyítással észleltem.

Három héttel később vissza­tértem erre a területre, hogy az elmaradt négy párt is leészleljem. A megfi­gyelések a 90x-es nagyítást adó 12,5 mm-es fókuszú Zeiss ortho okulárral történtek. A ST 960 széles, 15"-20"-es egyen­lőtlen pár PA 65o-kal, az A világoskék, a B szürke. A ST 968 emlékeztet a ST 960-ra, de fél-egy magnitúdóval halványabb, PA 290o. A ST 1009 fényes, 5" szög­távolságú kékes­fehér pár jól bontva. Közel egyenlő, PA 155o. Végül a 20 Lyn-t egyenlő fényes világoskék csillagok alkotják 15"-re egymástól, PA 245o-ra.

A kettős-"halmaz" cím jogosságát erősíti, hogy a térkép­vázlat szerinti területen további, jórészt nem igazán amatőrszintű kettős­csillagok is találhatók. Ezekre most nem térnék ki, de aki nagyobb műszerrel rendelkezik, megpróbál­kozhat a nagyon szoros 4 Lyn, 14 Lyn, 15 Lyn jelű csillagokkal, vagy éppen a ST 1001 B kompo­nensével, amely közel egyenlő, halvány pár. A megfi­gyelésekhez derült eget, 10-es seeinget kívánok!


1999.05.13. Nyomtatásban megjelent: Binary körlevél 1999 (4.sz.)