Hogyan lettem felfedező?

Az 1980-as években a falubeli gyerekek egy csoportja kirándult Budapestre, és a Planetárium egyik előadását is megtekintették. Az előadó, Mátis András megkérdezte, hogy honnan jöttek. Amikor megtudta, hogy Vaskútról, megkérdezte: tudjátok-e, hogy ott egy amatőr­csillagász felfedezett egy csillagot? Ő feltehetőleg kettős­csillagot mondott, de ez már Vaskútra leegyszerűsödve jutott el, amikor egyik szülő rám kérdezett ez ügyben. Akkor ez a kérdés csak tréfa volt, 25 év elmúltával azonban valósággá vált.

A Csillagvároson is felmerült a kérdés - Berkó Ernő kettősfelfedezései nyilvánosságra kerülésével -, hogyan lesz valaki felfedező? A kérdés helyesebben úgy hangzik: hogyan kerül bele valakinek a kettős­csillagmegfi­gyelése a Washington Double Star - röviden WDS - katalógusba?

A világ jelentősebb - szám szerint 178 920 - kettős­csillag-mérését eredetileg az amerikai Hamilton-hegyi Lick Obszer­vatóriumban gyűjtötték össze, és a 64 247 csillagpárról készült indexet 1963-ban jelentették meg két vaskos kötetben. Ez a ma már kevéssé használatos Index Catalogue of Visual Double Stars, 1961.0, (IDS; Jeffers & van den Bos) kettős­csillag katalógus. Az adatbázist és kezelését a washingtoni US Naval Observatory (USNO) átvette, és 1984 óta számítógéppel olvasható formában az érdeklődők rendelkezésére áll. Időben visszamenőleg is folyamatosan bővítik az adatbázist olyan értelemben, hogy minden kettős­csillag-mérést tartalmazó publikációt - sőt egyes kiadatlan munkákat is - feldol­goznak, beépítve az IDS utódjába, a WDS katalógusba. Körülbelül 15 éve építette ki Ladányi Tamás volt rovat­vezető a kapcsolatot az angol Webb Society kettős­csillag szekciójának vezetőjével, R.W. Argyle-vel, és éppen 10 éve annak, hogy Berkó Ernő első CCD-kamerás mérései megjelentek a 10. sz. körlevelükben, ahonnan átkerültek a WDS-be. Tehát a kettősfelfedezők sorába úgy lehet bekerülni, hogy a rangos helyen megjelenő észleléseket a WDS szerkesztői megfelelő minőségűnek ítélik és átveszik.

Személyemre térve engedje meg a tisztelt Olvasó, hogy röviden ismertessem amatőr­csillagász munkálkodásomnak zömmel kettős­csillagokra szorítkozó részét, annál is inkább, mivel szubjektív okok miatt komolyabb távcsöves megfi­gyelést már nem folytatok. A kettős­észleléseket 1981-ben kezdtem az Albireo égisze alatt. Egy-két tucat kivételével minden megfi­gyelés saját készítésű 200/1120-as Newton távcsövemmel történt családi házam udvarán. 2006-ig 3194 megfi­gyelést végeztem 2654 párról. Ebből 484 pár nagy valószínűséggel objektív és szubjektív okok miatt nem észlelhető, 298 pár észlelését meg kell ismételni. 1872 pár pozitívan észlelt. A megfigyelt kettősök közül kb. 250 nem szerepel a WDS-ben. Akit további részletek érdekelnek, a honlapomon megtalálja. Talán annyit érdemes még megemlíteni - amit Papp Sándor barátom mindig kihangsúlyoz -, hogy megfi­gyeléseimet a magyar amatőrök között szinte egyedülállóan osztott körös beállítással végeztem. A mechanikán óragép van, de sem analóg, sem digitális asztrofotózással nem foglalkoztam.

Ismeretségem Berkó Ernővel - ami a jelen íráshoz szorosan kapcsolódik - 13 éve kezdődött, amikor Ernő bizonyos kihagyás után vissza­tért a csillagászati megfi­gyelésekhez. Ő hamar váltott a vizuális kettős­észlelésről a mérésekre, amit előbb magyar Amakam CCD-kamerával, napjainkban pedig DSLR fényképezőgéppel végez. Még 2007-ben elkérte tőlem a feljegyzett kata­logi­zálatlan kettőseim listáját; néhányukról felvételeket készített, és elküldte nekem további feldol­gozásra. A munka húzódott-halasztódott, míg ez év elején eldöntöttem, hogy csinálok valamit. A Webb Society-hez történő beküldés kulcskérdése az írás angol nyelvre történő lefordítása volt, amiért Hegedüs Tibornak, a Bajai Obszer­vatórium igazgatójának tartozom köszönettel.

A méréshez felhasz­nált felvételek 355 mm-es apertúrájú Newton-távcsővel, VEB kétszerező telekonverterrel és Canon 350D DSLR kamerával készültek 2007. február 14-én, 10-30 másodperces expozíciós idővel. A feldol­gozáshoz Florent Losse Reduc programját használtam.

A Webb Society-hez beküldött kettős­csillagok az Andromeda, Triangulum és Pisces csillagképek területén találhatók. 13 WDS-ben szereplő pár, egy kata­logi­zált pár harmadik komponense (WEI 3) és hat olyan pár, amelyek a WDS-ben 2011. február 1-jén még nem szerepelnek. Részletesebben közülük csak hat esetet ismertetek.

"1985. szeptember 18-án a (15) Eunomia kisbolygó az M33 galaxis közelében haladt el. Az aszteroidát nem sikerült azonosítanom, de a galaxistól délkeletre feljegyeztem a később VGy 96 névvel ellátott széles csillagpárt: 8/9m fényességek, PA 140 fok, szög­távolság 20"." Akkoriban a térképek még az 1950-es koordinátákat használták. Eszerint a pozíciója 01322+3004 (J2000: 01350+3019). Tizenöt felvétel alapján a mért átlagos szög­távolság 31,684", a pozíci­ószög 135,03^o. A kettős­csillag a WDS-ben VAS 5 néven szerepel.

1993. december 18-án közepes nyugodtság mellett észleltem a STF 142 triót a Pisces csillagképben. A jelenlegi munka során vettem észre, hogy a főpár programozott feldol­gozása az UCAC-ban is problémát okozott: az A komponens helyén a 3UC211-006379 és 3UC211-006380 közül az egyik felesleges. A B komponens csillagai a 3UC211-006382 és 3UC211-006383: közülük az utóbbi lehet a hibás, mert saját­mozgás adata nincsen, holott a mérésekből egyértelmű, hogy a társnak jelentős saját­mozgása van. Sajnos, a 3UC211- 006382 saját­mozgásadata is rossz. Nagy eltérés van az 1832-es felfedezés óta végzett mérésekkel összehasonlítva. Egyértelműnek látszik, hogy a deklináció irányú komponens, 58 mas/év előjelhibás, vagyis helyesen -58 mas/év. Így a saját­mozgás 190 mas/év nagyságúnak adódik PA 108 irányban. A Hipparcos adata irányhibát nem tartalmaz ugyan, de a meghatározott éves saját­mozgás csak 131 mas/év. A WDS katalógus saját­mozgás adata megegyezik a rendelkezésre álló mérésekkel, nyilván azok alapján határozták meg: értéke 229 mas/év 106 fok irányban.

"1993-ban a főpárra 90-szeres nagyítást használva PA 60 fokot becsültem, de a 2’ távolságban lévő C tagot nem sikerült megpillantani. A STF 142-től 41 időmásodperccel keletre és 4,4’-cel délre látható egy halvány, finom kettős: 12" szög­távolság, 115 fokos pozíci­ószög, 9,5/10 magnitúdó fényességek (feljegyzéskori azonosító VGy 243)." Az alábbi táblázat mutatja a felvételek alapján megállapított paramétereket, a feldol­gozott felvételek számát és a kompo­nensek fényességét.

1998. október 16-án az Andromeda csillagképben észleltem, 7-es seeingnél: 2 és háromnegyed óra alatt 13 rendszert kerestem fel. Ezen az estén született a 3000. megfi­gyelésem is: a "DA 8 jelű szoros párt 90-szeres nagyítás hajszálnyi réssel bontotta. A nagyobb nagyítás nem javított a látványon." Sikeresen észleltem az STF 104 és STTA 17 jelzésű rendszereket, amelyek később mérésre is kerültek.

"WEI 3 And, 90x: tökéletesen, két korongnyi réssel bontott a finom, 1 magnitúdó különbségű pár, PA 190-195, 8/9m fényességek. További komponens tűnik fel elfordított látással a B-től PA 130 felé kb. 15-20"-re. A paraméterek kissé bizonytalanok, mivel a fényesség csak 11,5-12 magnitúdó körüli." A BC pár átlagos paraméterei 11 felvétel alapján: S=30,4", PA=129,5^o. Egy rendszer különböző párjai gyakran kapnak a felfedező után eltérő neveket, de a jelen esetben a BC pár is WEI 3 névre hallgat.

"VGy 269 And, 90x: A főcsillag pozíciója 01206+3642. A WEI 3-tól PA 60 felé 8’-re halvány, széles, egyenlő pár látható. PA= 60, S=25", 10,5/10,8m." A VAS 2 nevet kapott pár 14 felvételből megállapított pozíci­ószöge 62,5 fok, szög­távolsága 32,94". Egy távolabbi kísérőt is láttam ÉK felé, amely a fényképeken széles, egyen­lőtlen fényességű párként mutatkozott. A 01207+3643 koordinátánál található, 32,94"-es, 227^o pozíci­ószögű kettős VAS 3 néven került a katalógusba.

"VGy 270 And, 90x: A főcsillag pozíciója 01216+3641. A WEI 3-tól PA 80 felé 18’-re van két 9m-s csillag egymástól kb. 3’-re; közülük a nyugatinak van egy nagyon halvány társa, ami csak elfordított látással látszik PA 200- 205 irányban, 20-25"-re, fényessége 11,5- 12m körüli." Mérés szerinti adatai: S=18,45", PA=192,3 fok, neve VAS 4.

Ezen az estén további két anonim párt is észleltem, amelyek mérése még nem történt meg.

Hogy teljes legyen a WDS-be került kettőseim listája, alább közlöm a STF 72-től keletre talált, VAS 1 nevű pár mért adatait: WDS azonosító: 00554+3910, S=30,92", PA=306,1^o, felvételek száma 13, GSC szerinti fényességek: 10,4/11,6 magnitúdó.

Ismerve a katalógusba kerülés szabályait, korábban nem is reméltem, hogy valamikor az általam először feljegyzett anonim kettősök némelyikét rólam nevezik el. Mégis megtörtént a dolog, amiért Berkó Ernőnek itt mondok köszönetet. Az külön érdekessége a sorsnak, hogy - bármennyire hihetetlen - pontosan hatvanötödik születésnapomra kaptam ezt az ajándékot, és most a szokásos 10-es seeing mellé hasonló kellemes meglepetést kívánok a kettős­csillagokat észlelő amatőr­társaimnak.

Internet-ajánlat

Vaskúti György kettős-honlapja
A WDS első része, ahol a VAS kettősök megtalálhatóak
A Webb Society kettős-körlevelei
A USNO UCAC projektje

A cikk a Webb Society Internetes kettős-körlevelének 20. számában, 2011-ben megjelent angol nyelvű beszámoló felhasz­nálásával készült.

2011.11.8. Nyomtatásban megjelent: Meteor 2012/1