BUP 161

Csillagpárok egymáshoz viszo­nyított helyzete mérésének egyik célja lehet, hogy a helyzet­változást adott esetben meg lehessen állapítani. Jelentős, de a mérési hibánál minden esetre nagyobb változás persze ötlet szerűen kiválasztott csillagok esetében - pláne száz-kétszáz év alatt - kis százalékban fordul elő. A csillagok egymáshoz viszo­nyított pozíciója két okból módosulhat: a gravitációs kapcsolatban levők a közös tömeg­középpont körül keringenek (ezek a magyar nyelvhasz­nálatban már meghonosodott binarynak nevezett rendszerek), vagy a tagok saját­mozgásában adódik jelenős különbség. Az utóbbi csillagpárok USNO-ban össze­állított katalógusát nem régen tették nyilvánossá, és a Meteor folyóirat szerkesztőbizottsága ezekre vonatkozóan a Taracsák Gábor által javasolt "egyenes pályájú kettősök" magyar elnevezés használata mellett foglalt állást.

A nagy saját­mozgású csillagok keresésének egyik módja tehát a vizuális kettős­csillag mérés: az ilyen célú két legismertebb katalógus a XX. sz. elején jelent meg. Az amatőrökhöz kétségkívül közelebb áll a Burnham által össze­állított gyűjtemény, míg a többezer párt magában foglaló Luyten katalógusban a 12-14^m fényességű - sőt halványabb - csillagok dominálnak. Az első névkódja BUP, az utóbbi kettősei a LUY, de inkább LDS névre hallgatnak, természe­tesen a megfelelő sorszámmal kiegészítve.

Az aktuális bogarászásom közben rábukkantam a BUP 161 ill. LDS 519 nevű többszörös rendszerre. Ez a Mérleg csillagkép közepén található, és 9^m-11^m fényességű komponenseivel nem jelenthet leküzd­hetetlen problémát a magyar amatőröknek akár vizuálisan, akár a mostanság már elterjedtnek mondható digitális képrögzítési módszerekkel. A szög­távolság még kevésbé okoz gondot, mert az egyenes pályájú kettősök között sokkal több a jellegtelenül nyílt, mint a szoros pár. Nem véletlenül említettem a digitális képrögzítést, ugyanis a - csillagászati skálán mégoly gyors - változás néhány év alatti detektálásához a klasszikus amatőr becslési módszer érthetően nem nagyon megfelelő.

Ennyi bevezető után ismerkedjünk meg közelebbről kis csoportunkkal.

A 15103-1616 koordináta-azonosítójú rendszer négy csilllagból áll. A WDS-ben a főcsillaggal alkotott 3 pár mellett a negyedik bejegyzés az aC párra vonatkozik.

A betűjelzésektől eltérően főpárnak a két legfényesebb tagot, az A-t és C-t tekinthetjük. A táblázat saját­mozgás adataiból látható, hogy cpm pár; az 1903-as első és 1998-as utolsó mérés paraméterei egyébként gyakorlatilag azonosak (300"-180^o). Szenteljünk néhány gondolatot a csillagok mozgásának. A DDNy-i irányú, 3,6"/év nagyságú mozgás alapján közeli objektumokra gondoltam, és eléggé meglepődtem, amikor megláttam a Hipparcos 96 ±4 fényéves adatát. Hogy a térbeli sebesség mekkora, azt nem tudom, csak a látóirányunkra merőleges, ún. tangenciális sebesség számítható a Guide-ban rendelkezésre álló, fentebb ismertetett adatokból. (Felhívom a figyelmet arra, hogy a Jelmagyarázat ábrán olvashatóval ellentétben a térkép­részleten a folytonos zöld vonal 150 évnyi saját­mozgásnak felel meg.)

A háttércsillagnak mondható a és B csillagok saját­mozgása relatíve elhanyagolható. Az A-tól 1904-ben PA 182 felé 50"-re lévő halvány csillagot a WDS első kiadásában B betűjelzéssel látták el, de a következő kiadásban már áttértek a közeli, halvány kísérőknél szokásos kisbetűs "a" jelzésre. A főcsillag bő tíz év alatt elrobogott mellette, és 1998-ban már 300", azaz 5 ívperc távolság volt közöttük, miközben a pozíci­ószög 18 fokra változott. Az a-tól kissé fényesebb B csillag érdektelenebb: Leavenworth 20. számú kettőse az AB pár, amely 1892-ben 66,2" szög­távolságú volt; a szög­távolság napjainkra megközelítette a 8'-et, a PA 30 fokot meghaladó növekedése mellett.  Ma már a térkép­részleten X betűvel jelzett GSC 6169 1102 sz, 10,4^m fotografikus fényességű csillag is veszít érdekes­ségéből, pedig 1982-ben nagyon szoros párt alkotott a C komponenssel! Azóta a C távolodik, viszont az A közeledik hozzá, ám ez a dolog kettősszemmel nem lesz látványos, tekintettel arra, hogy 2060 táján lesznek egymáshoz legközelebb, 70"-re. Mindenesetre, ha valaki ezen írás alapján kedvet kap a gyorsan mozgó AC pár mérésére, akkor ezt a csillagot válassza "társnak", és ha észlelése kellő pontosságú, akkor akár egy újabb, magyar eredetű bejegyzéssel gyarapodhat a WDS katalógus.

2007. február 12.