BNW 1

Az előző írás témaadó objektumához, az STI 1445-höz hasonló eset a mostani is, amely az Oroszlán csillagképben található BNW 1 kérdését veszi górcső alá. A névkód tulajdonosa, W. A. Baranov nem kettős­felfedező, mindössze két nyílt párja szerepel a WDS-ben. Közülük az 1. számú az idei év tavaszán volt észlelésre ajánlva a Kettőscsillag Szakcsoport tagjai és az érdeklődők számára. Egyetlen mérése ismert: S=132,7", PA= 210^o (1899). (Az ajánlatot még Berkó Ernő, akkori kettős­csillag rovat­vezető állította össze, és a BNW 1-et egy ki nem mondott kérdés tisztázása céljából választotta, amint az későbbiekben kiderül.) Tudomásom szerint egyedül Stickel János amatőr­társunk észlelte, és beható vizsgálódásának meg is lett eredménye: ezt szeretném ismertetni az olvasókkal.

János ebben az évben kezdett komolyabban érdeklődni a kettős­csillagok világa iránt. Elsősorban a ma divatos digitális fotózással foglalkozik - ehhez 80/400-as refraktort használ, mellyel a felbontás 3,81"/pixel, a látómező 3,25^ox2,17^o -, de nem kis hangsúlyt fektet a képen látható objektumok katalógusbeli tisztázására, olyannyira, hogy munkája még nem is igazán illeszthető bele a szakcsoport profiljába. Mindenesetre vizsgálódása nélkül nem jött volna létre ez a kis helyzetelemzés.

Stickel János digitális felvétele a BNW 1 kettőscsillagról (észak fent, kelet balra)

A felvétel(ek) elkészítése, feldol­gozása után jött a kettős­csillag azonosítása a Tycho-2 és AC2000 általános katalógusok segítségével: az adott, 11544+1546 pozícióban illetve attól 3'-cel keletre csak egy magános csillag látszik. A továbbiakban idézem sorait: "A nagy szeparáció segített a megoldásban. Átnéztem a WDS félfok sugarú környezetét, és méricskéltem. A WDS-től PA=114 irányban 14,4' távolságban található 9,8 magnitúdós csillag mellett találtam meg a társat, mely egyébként a katalógusaimból hiányzik. Annak eldöntésére, hogy ez lehet az 1899-ben megfigyelt pár, a fotón meghatározható poziciószög és szeparáció ad kellő alapot. A közelítő kiolvasás a nagy tágasság miatt most kicsi relatív hibával keletkezik. A pár fényességei jelentősen eltérnek a WDS-ben megadott értékektől, a főcsillag sokkal fényesebb, a társ fényessége kisebb. "A kettős paramétereként 135" szög­távolságot és 211^o-os pozíci­ószöget határozott meg.

Ha megnézzük a Guide program térképét (a digitális felvétellel azonos tájolású), akkor belátjuk, hogy a pár azonosítása nem is olyan egyszerű feladat! Bizonyíték erre az is, hogy Berkó Ernő 2000 februárjában vizuálisan észlelte, és ezt írta: "105x: Alig eltérő, kékes­fehér-sárgás­fehér, nagyon laza, jellegtelen kettős. PA 100. Más kettős nincs a közelben." Itt az utolsó mondatra hívnám fel a figyelmet, ami bizony­talanságot sugall; az viszont több, mint valószínű, hogy Ernő a képen hármas számmal jelölt csillagokat találta meg. Bár a tényleges szög­távolság fele sincs a BNW 1 kata­lógus­adatának, ez ilyen nyílt pár esetében vizuális megfi­gyeléskor nem sarkall további kutakodásra.
A Guide kivágaton BNW 1-gyel jelölt csillag­korong nem valós objektum, csak a WDS bejegyzés jelzése. A főcsillag katalógus szerinti pontos pozíciójának az 1-es számmal jelölt csillag felel meg, és mellette DDNy-i irányban látható a társ is, számuk GSC 1441 1715/1599. Ezzel azonban két baj van: a szög­távolság kb. 30"-cel (20%-kal) kisebb, és a társ - legalábbis fotografikusan - 2 magnitúdóval halványabb a katalógus adatánál. A János találta csillagpár (2 jelzéssel, GSC 1441 1551/1523) viszont - azt lehet mondani - pontosan megfelel az egyetlen, 1899-es mérésnek.

Vaskút, 2005. július 30.