A 70 Ophiuchi többszörös rendszer

A 70 Oph minden tekintetben ideális objektum a kettős­csillagok iránt érdeklődő amatőrök szempontjából.

• Szabad szemmel is látható csillag a Kígyó farkától nyugatra.
• Májusban alkonyatkor kel, júliusban a nyári időszámítás szerint éjfél előtt delel, így a nyári éjszakákon ideális megfi­gyelési helyzetben van.
• Az égi egyenlítőn helyezkedik el, így lencsés és tükrös távcsövekkel egyformán kényelmes az észlelése.
• Standard szög­távolságú binary rendszer 88 éves keringési periódussal, aminek követ­kez­tében a pozíci­ószög változása viszonylag rövid idő alatt észrevehető.

A 70 Oph név Flamsteedtől származik, de Bayer rendszerében is megtaláljuk p betűjellel. A Bonni katalógusban BD+02 3482, a modern Hipparcosban HIP 88601 névvel szerepel. WDS azonosítója 18055+0230, és a katalógus 2012-es kiadásában a rendszer mind a tizenhét párja Wilhelm Struve névkódját (STF) viseli 2272-es sorszámmal.

Az AB jelű főpárt egy 4,2 és egy 6,2 magnitúdós csillag alkotja, mindkettő K színkép­típusú fősorozati csillag. A 2-7" között változó, rapid binaryknál ritkán ilyen nagy szög­távolságnak az a magyarázata, hogy a rendszer közel van hozzánk, mindössze 16 és fél fényévre. Kettősségét már William Herschel felfedezte - bár a közös tömegközéppont körüli keringést a Castor és a Porrima esetében állapította meg -, így a 2012-vel bezárólag a USNO-ban nyilvántartott 1713 mérése közül az első 1777-ből való. A 88 éves periódus követ­kez­tében hamarosan befejeződik a csillagászok által végigészlelt harmadik fordulat is.

A viszonylagos közelség folytán a csillagok saját­mozgása is jelentős: közel 1,3" évenként, DDK-i irányban. A csillagászok másik fokozott érdeklődése a tagok keringése mellett éppen a saját­mozgás vizsgálata; ez is megmagyarázza, hogy a WDS-ben 11 további halvány kísérővel alkotott, összesen 17 párt (bejegyzést) találunk, amelyek közül 15 már az első, 1984-es kiadásban is szerepelt. A továbbiakban ezeket a halvány társakat veszem sorra.

1. A jelenleg C betűvel jelzett komponens eredetileg az IDS jelölési szisztémája szerint "P", majd 1996-tól 2007-ig "a" jelet viselt. Ez a társ a GSC-ben nem szerepel, az UCAC-3 (USNO CCD Astrograph Catalogue)-ban UC3 186-159647 a száma, fényessége a WDS-ben 12^m. AC párként 56 mérése van 1878 és 2009 között. A mért szög­távolság 71,4" és 91,1", PA 198 -> 325. A pozíci­ószög változásából és a jobb oldali ábrán is látható, hogy az AB pár saját­mozgása követ­kez­tében elhaladt a C komponens mellett, és 131 év alatt távolabb került tőle, mint előtte volt, miközben 33"-re közelítette meg 1930-ban. A BC párról 1899 és 1932 között 4 mérést végeztek.
   
2. A jelenleg D betűvel jelzett komponens eredetileg az IDS jelölési szisztémája szerint "Q", majd 1996-tól 2007-ig "b" jelet viselt. Ez a társ csak 14,3^m a WDS szerint, de mégis benne van a GSC-ben 434 4454 számon, mert fotografikus detektálását 1979-ben a fényes AB pár nem akadályozta meg. AD párként 18 mérése van 1905 és 2000 között. Az első mérés idején voltak egymáshoz legközelebb, 70"-re. 95 év alatt a távolság 120"-re, a pozíci­ószög 252 fokról 311 fokra növekedett. BD párként pusztán 1 mérés készült róla 1900-ban.
3. A további kompo­nensek jelenleg is az eredeti, folyamatosan növekvő betűjeleket viselik R-től X-ig. A 12,9^m-s, GSC 434 1956 számú R komponens a főpár D-vel ellentétes oldalán van, de másfélszeres távolságra. 26 mérés készült róla 1905 és 2009 között. Ez idő alatt a szög­távolság 105"-ről 162,7"-re nőtt, a pozíci­ószög 73 fokról 27 fokra csökkent. A BR pár 2000-es, S=121,1" és PA=50^o utolsó mérése a katalógusban 2007-től hibás, valójában inkább a BT-é, de még inkább az AT páré lehet. (Ugyanez a mérés a 2005-ös kiadásban az AR párhoz volt beírva utolsó mérésnek, de ott a következő évben már helyesbítették.)
4. Az S-sel jelzett kísérő (GSC 434 3236, fényessége a WDS-ben 12,5^m) 1878-as első mérése idején az S-R-T-C-D-U jelű kísérők északkeletről indulva egy kb. másfél ívperces sugarú kört alkottak az AB főpár körül. 2009-ig az AS távolság 87,2"-ről 202,6"-re növekedett, miközben a pozíci­ószög 50-ről 10-re csökkent; ezt 37 mérés tanúsítja.
5. A T komponens az S-nél 0,3 magnitúdóval fényesebb, száma GSC 434 1846. A főcsillaghoz viszo­nyított helyzetét 1905-től 2009-ig kísérték figyelemmel, 26 mérés során. A mért szög­távolság 120,3" és 126,4", PA 103 -> 46. Látható, hogy az AB pár saját­mozgása követ­kez­tében a T-hez viszo­nyítva is hasonlóan mozgott, mint a C komponenshez viszo­nyítva: minimális távolságuk 110" volt 1965 tájékán. Nem tudni milyen meggondolásból, de ugyanebben az időszakban (1905-2009) a VT párról is végeztek 23 mérést: a több mint 100 év alatt a pár paraméterei (247,5" és 72 fok) nem változtak.
6. Az U komponens neve GSC 434 2412, fényessége 13,8^m (WDS). Már az első mérés idején, 1905-ben is meglehetősen távol volt a főpártól, és ez a távolság 2009-ig majd' megduplázódott (142,4" - 329^o -> 255,5" - 337^o) a 17 mérés szerint.
7. A kísérők közül a legfényesebb a V betűjelű: 10,8^m, GSC 434 2198. Ugyanakkor a főcsillagtól mért kompo­nensek közül a legtávolabbi is, ezért szög­távolsága sem változott drasztikusan az 1886-2010-es évek közti 39 mérés folyamán. A kezdeti 165,9"-ről 1970-ig kb. 136"-re csökkent, majd a továbbiakban távolodtak egymástól 144"-re, miközben az AV pár pozíci­ószöge 224 fokról 275-re nőtt.
8. A 11,8^m fényességű, GSC 434 3184 katalógusjelű W komponens helyzetét csak a V-hez viszo­nyítva határozták meg, feltehetően ez utóbbi saját­mozgásának ellenőrzéséhez. A VW pár 1906-os 180,5" szög­távolsága és 270 fokos pozíci­ószöge 6 mérés alapján 103 év alatt nem változott.
9. Végül az IDS készítésének idejében utolsó, X jelű csillag szintén a V tag társa, de jóval közelebb van hozzá, 16,8"-re. A GSC 434 3926 sz. (non-star) objektum fényessége 13,7^m az UCAC fényes­ség­adatával egyezően, szemben a WDS 15^m-s értékével. 1906 és 2009 között a VX párról csak 4 mérést végeztek, melyek alapján a V komponens saját­mozgására -14 mas/év értéket kaptak.
10. Egy ilyen, viszonylag nagy saját­mozgású főpár és több mérésre kerülő halvány kísérő esetén az egyes kompo­nensek azonosságával problémák lehetnek. Így történt, hogy Burton 1924-es méréséről - amit ő AW párnak jelzett - később kiderült, hogy a W tag nem azonos a VW pár W tagjával; ezért a Burton által mért társcsillagnak új Y betűjelet adtak, azaz a párt 2006-ban átnevezték AY-ra. A 14,7^m fényességű Y komponens önmagában is érdekes, ugyanis GSC 434 2374 számon a számítógépes lemezfeldol­gozás során valódisága kérdésesnek minősült, azonban az UCAC programban ugyanezen pozícióban találtak csillagot (UC3 186-159672). Az AY párról 4 mérés készült 1924 és 2009 között:158,3" - 5 ^o -> 250,5" - 357^o.
11. A jelenleg utolsó, éppen Z betűvel jelzett komponensnek az Y-hoz hasonló, érdekes története van. Az előbb említett W jelzés vizsgálatánál arra is fény derült, hogy egyes, addig BR párként nyilván tartott méréseknél a kísérő valójában másik csillag kell legyen (ezért BZ néven újabb bejegyzés született 2006-ban), nevezetesen az összes mért kísérő közül leghalványabb, 16^m-s. A helyzet több mint cifra! Az 1900-as mérés (68,4" - 168^o) szerint a mért társ az UC3 186-159682, viszont - mivel 100 év alatt a főcsillag a társ másik oldalára került - a 2000-es BZ pár mérése pontosan egyezik az UC3 185-165571 kísérő helyzetével! 2011-ben újabb, 2009-es mérés került a WDS-be AZ jelzéssel, ami ismét a korábbi, UC3 186-159682 számú csillagot azonosítja Z komponensnek.

Összegezve a fenti, itt-ott talán első olvasásra nem könnyen érthető leírást, az egyes kompo­nensek fényes­ség­adataként a WDS 2012-es kiadásának adata szerepel (hacsak külön nincs jelezve más forrás), ami többé-kevésbé eltér a más katalógusokban találhatótól. A szög­távolság és pozíci­ószög adatok a mérés évszámával együtt szintén innen származnak, kivéve a C és T kompo­nenseknél megadott minimális távolságokat, amelyek a Guide 8v. szoftver segítségével lettek meghatározva; ugyanez a forrása a GSC valamint UCAC katalógusszámoknak (az utóbbi a strasbourghi CDSARC adatbázis VizieR moduljából letöltve). A felsorolt 11 halvány kísérő mindegyikének évenkénti saját­mozgása kisebb 0,03"-nél. és talán mondani sem kell, hogy csak optikai társai a főpárnak.

A 70 Oph és egyes kísérők magyar amatőr észlelései

Amint a bevezetőben említettem, a 70 Oph megfi­gyelése minden szempontból kedvező, így a Meteorban 1984-ben indult kettős­rovathoz is rendszeresen küldtek be róla  megfi­gyeléseket amatőr­társaink. Érdekes, hogy ennek ellenére az első publikáció csak 2005-ben jelent meg az októberi számban, de akkor is csak az az évi friss megfi­gyeléseket közölve, így a korábbi leírások még az archívum mélyén lapulnak. 2005-ben hat amatőr küldte be megfi­gyelését, köztük volt egy digitális fotó is, ami abban az időben még nem volt annyira mindennapos, mint mostanság. Mivel az előzetes ajánlatban a halványabb kísérők is említve lettek, a legfényesebb társat tartalmazó AV párt többen is megfigyelték és beküldték.

2005-ben az AC (akkor még Aa) jelzésű párnak csak az 1947-es mérése volt ismert, ami 34,9"-es szög­távolságot és 282 fokos PA-t írt. Így azután nem csoda, hogy a nyugati irányban látszó legfényesebb (10,8^m) kísérőt mindenki kapásból az "a" tagnak könyvelte el, megjegyezve azt, hogy a 13^m-ra jelzett társ könnyen látszik, és nem fogalkoztak a jelentős szög­távolság differenciával. Ugyanakkor az eltelt 58 év alatt ÉNy-i irányba került "a" tagot - bár Papp Sándor és e sorok írója említést tett egy további kísérőről is PA 340 irányban - akkor nem sikerült azonosítani a kata­logi­zált kompo­nensekkel, sőt az igazsághoz hozzá tartozik, hogy éppen ez a kérdés indította el ennek a cikknek a megírását. Noha a 15 fokos becslési hiba a két tapasztalt észlelő esetén elég sok, mégis kétséget kizáróan kijelenthetjük, hogy sikerült azonosítani a megfigyelt társakat, annál inkább, mivel az "a" komponens fényessége a korábban ismert 13^m helyett 12^m, azaz a főcsillaghoz tartozó két legfényesebb kísérőt lehetett látni, ami természe­tes is.

Miután a 13 tagot tartalmazó rendszer túlzott aprólékossággal ki lett tárgyalva, talán kedvet kapnak néhányan a megfi­gyelésre is. Ehhez idézem saját szavaimat, amit a főpárról írtam az említett 2005/10. Meteor számban:

Vaskút, 2013. május. 10.