... CCD kamerával (is): így talán helyesebb lenne a cikksorozat jelen részének címe. Koráb­ban már említésre került, hogy Berkó Ernő amatőr­társunk jelentős fejlesztést hajtott végre műszerparkjában. Új parallaktikus mechanikájának üzembe­állításával lehetővé vált, hogy 35,5-ös tükrös távcsövével is használja azt a CCD kamerát, amellyel korábban szuper­novát fedezett fel. Január 19-én és 20-án készültek az első felvétel­soro­zatok kettős­csillagokról, melynek okán nem késlekedek beszámolni a biztató tapasz­talatokról.

A szemünknél 2500-szor több csillagfényt összegyüjtő tükör egy Amakam kamera chipjére irányítja a fotonokat. A felbontás javítása céljából 1,5-szeres fókusznyujtást alkalmazva a képskála 0,647"/pixel. Hogy egy ilyen műszer­együt­tessel milyen fényességű, szög­távolságú kettősöket érdemes megkeresni, az még hosszú kísér­letezés, rengeteg ég alatt töltött óra és sok megabájtnyi kép kiér­tékelése után fog kialakulni. Az indu­láskor Ernő két irányt is válasz­tott. Egyrészt a maximális felbontás - elfogadható PA és S értékek - megál­la­pításához 2"-4" körüli szoros párokat, másrészt a munka hasznos­ságára gondolva standard-széles, de régen és ritkán mért kettősöket válogatott a kedvező észlelési helyzetben lévő Orion csillag­képben. Ez utóbbi célra legmeg­felelőbb Baillaud gyüjteménye, amint azt az előző cikk­soro­zatban részle­tesebben leírtam.

A CCD-s kettősészlelés mind pontos­ságában, mind objek­tivitásában jelentősen eltér a vizuális megfi­gyelésektől. Itt a kép feldol­gozásával gyakor­latilag két számhoz jutunk, esetleg foto­metriai vizs­gálatot is végezve négyhez. Nemigen lehet olyan, többé-kevésbé szemléletes leírást készíteni, hogy a felbontás és a diffrakciós kép hogyan alakul különböző nagyításokkal, a csillagok milyen szinekben pompáznak. Ez mégsem lehet ok arra, hogy a professzio­nális ered­ményekhez közelítő amatőr­munkának ne bizto­sítsunk nyil­vános­ságot, mégpedig azért sem, mert a vizuális módszert alkalmazó, a cikkben található rend­szereket után­észlelők így juthat­nak a legfris­sebb mérési ered­ményekhez, aminek időben jelen­tősebben változó para­méterek esetében van nagy haszna. Másrészről ennek az észlelési tech­nikának most történnek meg az úttörő lépései, és a magam részéről bízom abban, hogy a jövőben további felhasz­nálási lehetőség is kiala­kulhat. Az ered­ményeket egy kombinált táblázatban szeretném közreadni. Az utolsó oszlopban a számítás alapjául szolgáló felvételek száma látható. (Az X és Y betűvel jelzett kompo­nensek hivata­losan nem katalo­gizáltak.)

Itt nem szerepelnek az aktuális észlelési ajánlat mért objektumai, mivel azok feltehetően a rovatban ismer­tetésre kerülnek. A táblázatot nézegetve felfi­gyelhe­tünk néhány érde­kességre. A BAL 2634 a katalo­gizált kísérőhöz hasonló további kettő, kicsit közelebbi társsal is rendel­kezik. A BAL 2637 több, mint valószínű, hogy szorosodik, ugyan­akkor a pozíci­ószöge nő. A fenti táblázatból kihagyott első mérés 1910-ben történt, 17" - 261^o para­méterekkel. A GSC 1983-as adata és a fenti adatok a hiba­határon belül egyér­telműen bizo­nyítják a tenden­ciát. A BAL 2638-nak az az érde­kessége, hogy a WDS és Ernő megegyező mérésével szemben a GSC a főpárra 107^o-os, a kata­logi­zálatlan, halványabb társra 88^o-os elhe­lyezke­dést mutat. A CCD techni­kával meghatározott adatok természe­tesen nem a fenti tizedes­értékre pontosak: a standard-széles párok esetében néhány kivételtől elte­kintve a korrigált szórás a pozíci­ószög esetében ±1^o-on, míg a szög­távol­ságnál 2%-on belül van. A légköri nyugodtság minőség­rontó hatásának tanul­mányo­zására 200-nál több felvétel készült a Castorról, rövid (1 ms) expozíciós idővel, azonban ennek értéke­lésétől most eltekintünk. A CCD technika használ­hatóságát bizo­nyítandó azért említsük meg, hogy közepes seeing mellett 55 mérés átlaga PA=64,4^oés S=3,98" értékeket ered­ményezett. Az ábrán látható e közked­velt és egyre könnyebben észlel­hető binary rendszernek Docobo és Costa csilla­gászok által 1987-ben számított pályarajza; ez amatőr körökben kevéssé ismert, mivel a közkézen forgó Worley kata­lógusban még nem szerepel.

Castor (alfa Gem AB)
Docobo-Costa, 1987

Mindenkinek sok sikeres és szép kettős­csillag megfi­gyelést kívánok, és hozzá - szokás szerint - 10-es seeinget!

2001.02.03. Nyomtatásban megjelent: Meteor 2001/3