... CCD kamerával (is): így talán helyesebb lenne a cikksorozat jelen részének címe. Korábban már említésre került, hogy Berkó Ernő amatőrtársunk jelentős fejlesztést hajtott végre műszerparkjában. Új parallaktikus mechanikájának üzembeállításával lehetővé vált, hogy 35,5-ös tükrös távcsövével is használja azt a CCD kamerát, amellyel korábban szupernovát fedezett fel. Január 19-én és 20-án készültek az első felvételsorozatok kettőscsillagokról, melynek okán nem késlekedek beszámolni a biztató tapasztalatokról.
A szemünknél 2500-szor több csillagfényt összegyüjtő tükör egy Amakam kamera chipjére irányítja a fotonokat. A felbontás javítása céljából 1,5-szeres fókusznyujtást alkalmazva a képskála 0,647"/pixel. Hogy egy ilyen műszeregyüttessel milyen fényességű, szögtávolságú kettősöket érdemes megkeresni, az még hosszú kísérletezés, rengeteg ég alatt töltött óra és sok megabájtnyi kép kiértékelése után fog kialakulni. Az induláskor Ernő két irányt is választott. Egyrészt a maximális felbontás - elfogadható PA és S értékek - megállapításához 2"-4" körüli szoros párokat, másrészt a munka hasznosságára gondolva standard-széles, de régen és ritkán mért kettősöket válogatott a kedvező észlelési helyzetben lévő Orion csillagképben. Ez utóbbi célra legmegfelelőbb Baillaud gyüjteménye, amint azt az előző cikksorozatban részletesebben leírtam.
A CCD-s kettősészlelés mind pontosságában, mind objektivitásában
jelentősen eltér a vizuális megfigyelésektől. Itt a kép feldolgozásával
gyakorlatilag két számhoz jutunk, esetleg fotometriai vizsgálatot is végezve
négyhez. Nemigen lehet olyan, többé-kevésbé szemléletes leírást készíteni,
hogy a felbontás és a diffrakciós kép hogyan alakul különböző nagyításokkal,
a csillagok milyen szinekben pompáznak. Ez mégsem lehet ok arra, hogy a professzionális
eredményekhez közelítő amatőrmunkának ne biztosítsunk nyilvánosságot, mégpedig
azért sem, mert a vizuális módszert alkalmazó, a cikkben található rendszereket
utánészlelők így juthatnak a legfrissebb mérési eredményekhez, aminek
időben jelentősebben változó paraméterek esetében van nagy haszna. Másrészről
ennek az észlelési technikának most történnek meg az úttörő lépései, és a
magam részéről bízom abban, hogy a jövőben további felhasználási lehetőség
is kialakulhat. Az eredményeket egy kombinált táblázatban szeretném
közreadni. Az utolsó oszlopban a számítás alapjául szolgáló felvételek száma
látható. (Az X és Y betűvel jelzett komponensek hivatalosan nem
katalogizáltak.)
Itt nem szerepelnek az aktuális észlelési ajánlat mért objektumai,
mivel azok feltehetően a rovatban ismertetésre kerülnek. A táblázatot nézegetve
felfigyelhetünk néhány érdekességre. A BAL 2634 a katalogizált kísérőhöz hasonló
további kettő, kicsit közelebbi társsal is rendelkezik. A BAL 2637 több, mint valószínű, hogy szorosodik,
ugyanakkor a pozíciószöge nő. A fenti táblázatból kihagyott első mérés 1910-ben
történt, 17" - 261o paraméterekkel. A GSC 1983-as adata és a fenti adatok a hibahatáron
belül egyértelműen bizonyítják a tendenciát. A BAL 2638-nak az az érdekessége, hogy a WDS
és Ernő megegyező mérésével szemben a GSC a főpárra 107o-os, a
katalogizálatlan, halványabb társra 88o-os elhelyezkedést mutat.
A CCD technikával meghatározott adatok természetesen nem a fenti tizedesértékre
pontosak: a standard-széles párok esetében néhány kivételtől eltekintve a
korrigált szórás a pozíciószög esetében ±1o-on, míg a szögtávolságnál
2%-on belül van. A légköri nyugodtság minőségrontó hatásának tanulmányozására
200-nál több felvétel készült a Castorról, rövid (1 ms) expozíciós idővel,
azonban ennek értékelésétől most eltekintünk.
A CCD technika használhatóságát bizonyítandó azért
említsük meg, hogy közepes seeing mellett 55 mérés átlaga PA=64,4oés S=3,98"
értékeket eredményezett. Az ábrán látható e közkedvelt és egyre könnyebben
észlelhető binary rendszernek Docobo és Costa csillagászok által 1987-ben
számított pályarajza; ez amatőr körökben kevéssé ismert, mivel a közkézen
forgó Worley katalógusban még nem szerepel.
P= | 444,95 év |
T= | 1960,1 |
a= | 6,593" |
e= | 0,323 |
i= | 114,6o |
W= | 41,5o |
w= | 253,3o |
Mindenkinek sok sikeres és szép kettőscsillag megfigyelést kívánok, és hozzá - szokás szerint - 10-es seeinget!
2001.02.03. Nyomtatásban megjelent: Meteor 2001/3