Binary rendszerek efemerisz számítása

A Magyar Csillagászati Egyesület Kettőscsillag Észlelő Szakcsoportja megrendelésére készült néhány éve az Orbit nevű, Windows operációs rendszer alatt működő számítógépprogram, amely az adatbázisában található binary rendszerek látszó pályájának grafikus megjelenítése mellett kiszámítja a szög­távolság és a pozíci­ószög értékét tetszőleges időpontra. A szoftvert egyrészt a szakcsoport vezetőjétől kaphatták meg az érdeklődők, másrészt a 2003-ban megjelent második MCSE CD-n is megtalálható. Hivatalos adatállománya a USNO 6. vizuális binary pályakatalógusa, amely folyamatosan bővül, ha a téma természeténél fogva az amatőrök szempontjából nem is olyan rohamosan, mint az egyéb adatbázisok. Ettől függetlenül úgy gondoltam, hogy a három éve készített adatállomány megérett a frissítésre, ezért körülnéztem a katalógust gondozó Washingtoni Tengerészeti Obszer­vatórium honlapján. Az új megfi­gyelési módszerek adta lehetőségek kihasználása érdekében (sajnos) ez év tavaszán jelentősen megváltoztatták a katalógus szerkezetét, és így a korábbi egyszerű módszerrel nem állítható elő belőle az Orbit programhoz szükséges formátumú fájl. Vígasztaló azonban, hogy az egyre inkább szaporodó extrém kis- vagy nagyperiódusú rendszerek az észlelő amatőrök számára általában érdektelenek. A fentiek miatt a jelenlegi frissítést a rendelkezésemre álló 2003. novemberi katalógus felhasz­nálásával készítettem el, amely 65-tel több pályát tartalmaz, mint a korábbi.

Az Orbit program különálló adatállományból dolgozik, és lehetővé teszi a kiválasztást is. Mivel az első adatfájl rektasz­cenzió sorrendű volt, ezért saját részemre másikat készítettem. Ez egy amatőrök számára könnyebben kezelhető névrendszeren túlmenően a régi, új számítás követ­kez­tében elavult pályaelemeket is megtartotta, valamint az IAU Commission 26 körleveleinek követésével a legújabb pályák használatát is lehetővé tette. Megjegyzem, hogy van néhány tucat olyan binary rendszer, amely itt nem szerepel, csak a 6. katalógusból készített állományban.

A továbbiakban honlapomon lehetőséget szeretnék biztosítani arra, hogy az Orbit programot használó érdeklődők a fent említett két adatbázist letölthessék. (A két állomány külön-külön tömörítve van; letöltés után az Orbitnak megfelelő könyvtárba kell kicsomagolni.)

Orbit programhoz szükséges adatállományok:
USNO 6. binary kat. (2003.nov.)	Saját válogatás (2010. november 24.)

A saját össze­állítású állomány folyamatos frissítését tervezem; az új pályákat ismertető körlevél négy havonta jelenik meg, de a változásra a szokásos módon felhívom majd a figyelmet. A USNO katalógusán alapuló állomány frissítését a fentebb leírt ok miatt a továbbiakban nem tudom vállalni.

Vaskút, 2005.09.25.

Az Interneten a közelmúltban megjelent IAU COMMISSION 26 (DOUBLE STARS) INFORMATION CIRCULAR No. 172  (OCTOBER 2010) körlevélben közölt 24 binary 25 új pályája közül tizenhárom a korábbi pontosítása.
Jó hír a kettősészlelő amatőrök számára, hogy ebben a számban négy olyan rendszer is van, ami viszonylag könnyen megfigyelhető: ilyenre nem emlékszem, amióta ezt a "rovatot" készítem.
Rektaszcenzió szerinti sorrendben első közülük Burnham BU 741 jelű rendszere a Fornax csillagképben. Mivel horizont feletti magassága még deleléskor sem éri el a 20 fokot hazánkban, ezért megfigyelésre legkedvezőbb esti időszaka március. A 8 magnitúdós komponensek látszólagos távolsága a felfedezéskori 0,6"-ről napjainkra 0,9"-re növekedett, ami egy jó minőségű, 15-20 centiméter apertúrájú műszer számára nem jelenthet nagy feladatot, ha a légkör kellően nyugodt. De kis távcsővel rendelkezőknek is érdemes felkeresni, mivel a C taggal igen könnyű, 30"-es párt alkot, melyet James South katalogizált S 423 néven. És ha valakinek ez még kevés lenne, akkor megpróbálkozhat a C-től 5" távolságban lévő, ám csak 12^m-s D komponens azonosításával, amely a HDS 379 nevet viseli annak következtében, hogy a Hipparcos program keretében került felfedezésre.
Majd' négyszer szélesebb a STF 2026, amely napjainkra 3,4"-re tágult, de 1,5-2 magnitúdóval halványabb csillagok alkotják. A Herkules csillagképben található, így akár kellemes nyári éjszakát is választhatunk a becserkészésére. A Sárkány csillagképben a Bayertől μ betűjelet kapott pár a kettőskatalógusokban STF 2130 néven található. Mint fényes, cirkumpoláris objektum az észlelők kedvelt célpontja: a Meteor Kettőscsillag Szakcsoportjához számos leírás érkezett róla az elmúlt 25 év alatt, mégha nem is olyan közismert, mint az ε Lyrae.
A fentebbi Burnham párnál valószínűleg nehezebb - néhány század ívmásodperccel szorosabb és fényesebb - Otto Struve 338 számon katalogizált binaryja. Felfedezése óta 0,2"-et nyílt. Lewis L 16 jelzéssel vette lajstromba, és két további halvány és távoli kísérőt is mért: közülük a másfél ívpercre lévő 10,6^m-s tag megpillantása nem okozhat problémát, és a kettős azonosítására is felhasználható.
Ha valamelyik amatőrtársam az olvasottak hatására észlelné a fenti párok valamelyikét, akkor nagyon örülnék neki, ha e-mailben értesítene. A megfigyelésekhez mindenkinek 10-es seeinget kívánok.

Vaskút, 2010.11.25.